A mai világban a Mérey András nagyon fontos és sok ember számára érdekes téma. Akár a társadalomra gyakorolt hatása, akár a munkahelyi relevanciája, akár a populáris kultúrára gyakorolt hatása miatt, a Mérey András minden korosztálytól és hátterű egyén figyelmét felkeltette. A történelem során a Mérey András döntő szerepet játszott az emberiség evolúciójában, és tanulmányozása és kutatása továbbra is prioritást élvez az akadémikusok, tudósok és különböző területeken dolgozó szakemberek számára. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Mérey András hatását és fontosságát, valamint mindennapi életünkre gyakorolt hatásait.
Mérey András | |
![]() | |
Mérey András | |
Született | 1944. augusztus 15. Kolozsvár |
Meghalt | 2006. április 9. (61 évesen) Csíkszereda |
Nemzetisége | magyar |
Iskolái | Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola |
Mérey András (Kolozsvár, 1944. augusztus 15. – Csíkszereda, 2006. április 9.[1]) erdélyi magyar grafikus.
Kolozsváron a Képzőművészeti Líceumban érettségizett, majd a Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola grafika szakán 1969-ben szerzett diplomát. 1970 és 1973 között rajztanár Csíkszeredában; 1973-tól ugyanott reklámgrafikus. Rézkarcban és rokontechnikáiban dolgozott. Érdeklődéssel fordult a magyar népballadák felé, grafikai munkáiban ezek földolgozására, motívumkincsük művészi átlényegítésére törekedett. Nevezetes 10 darabból álló csángó ballada-illusztrációja, vagy Gabriel García Márquez Száz év magányához készített 8 darabból álló sorozata. Maga a művész legidőtállóbb munkájának a kalotaszentkirályi templom 120 négyzetméteres kazettás mennyezetét tartotta, amelyet Pállfy Árpád kollégájával festett 1994-ben. Készített figyelemre méltó hanglemezborító-terveket és illusztrált irodalmi alkotásokat. Rendszeresen bemutatta műveit otthoni és külföldi kiállításokon.
A halála előtti években – betegsége miatt kisebb, nagyobb megszakításokkal – a csíkszeredai Nagy István Művészeti Iskolában művészettörténetet valamint írásművészetet tanított.