Ebben a cikkben a Méhes György (tanár) témáját különböző nézőpontokból és megközelítésekből tárjuk fel, azzal a céllal, hogy átfogó és teljes képet adjunk erről a témáról. A szövegben mind eredetét, mind mai relevanciáját, valamint lehetséges vonzatait és következményeit elemezzük. Hasonlóképpen megvizsgáljuk a Méhes György (tanár) körül végzett különböző tanulmányokat és kutatásokat, hogy akadémiai és tudományosan megalapozott jövőképet kínáljunk. Végső soron ez a cikk arra törekszik, hogy az olvasó mély és részletes betekintést nyújtson a Méhes György (tanár)-be, hogy szilárd és teljes ismereteket szerezhessen a témában.
Méhes György | |
Született | 1746 Visk |
Elhunyt | 1809. március 12. (62-63 évesen)[1] Kolozsvár |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Gyermekei | Méhes Sámuel |
Foglalkozása | bölcseleti doktor, pedagógus, író |
Méhes György (Visk, 1746. – Kolozsvár, 1809. március 12.) bölcseleti doktor, református főiskolai tanár, író. Méhes Sámuel tanár, nyomda- és laptulajdonos, író, szerkesztő, bölcseleti doktor, református főiskolai tanár az MTA levelező tagjának (1836) apja.
Tanulmányait Máramarosszigeten, Kolozsvárt, Göttingában, Tübingában, Utrechtben végezte. 1775-től református lelkész Nagyszebenben. 1776 novemberében a kolozsvári református főiskolán Pataki Sámuel bölcseleti és matematikai tanár mellé segédtanárnak nevezték ki, majd később rendes tanár lett egészen haláláig. A filozófiát Christian Wolf, Leibniz és Kant művei alapján tanította. A kanti filozófiát tükröző érdekes főiskolai tankönyveinek kéziratait a kolozsvári református kollégium könyvtárában őrizték.
Gyászverset írt a Pataki Sára asszony, b. Intze Mihály házastársának emlékére: Emlékezet oszlopa (Kolozsvár, 1794) cz. gyűjteményes munkába.
Levelei a m. n. múzeumban: Sógorához Incze Sámuelhez: Kolozsvár 1784. szeptember 19., 1788. január 27. és április 6.