A mai világban a Mányai József soha nem látott jelentőséget kapott. Akár a társadalomra gyakorolt hatása, akár a történelemben betöltött fontossága, akár a tudományos területen betöltött hatása miatt, a Mányai József állandó beszédtéma lett szerte a világon. A Mányai József eredetétől jelenlegi fejlődéséig a szakértők, a rajongók és a nagyközönség érdeklődésének témája maradt. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Mányai József jelentőségét, elemezve annak különböző oldalait és a mindennapi életünkben betöltött szerepét.
Mányai József | |
Született | Léber József 1875. március 13. Székesfehérvár |
Elhunyt | 1952. április 20. (77 évesen) Budapest VIII. kerülete |
Állampolgársága | magyar |
Házastársa | Braunstein Hermin Katalin (h. 1927–?) Léber Erzsébet (h. 1942–1952) |
Szülei | Léber Márton Braun Erzsébet |
Foglalkozása | festőművész |
Mányai József, Léber (Székesfehérvár, 1875. március 13.[1] – Budapest, Józsefváros, 1952. április 20.)[2] festőművész.
Léber Márton cipész és Braun Erzsébet fiaként született. Tanulmányait a budapesti iparművészeti iskolában kezdte, Párizsban folytatta és Benczúr Gyula mesteriskolájában fejezte be 1909-ben. Főképp táj- és figurális képekkel szerepelt római, velencei és budapesti kiállításokon, valamint a Műcsarnokban. Egy tanulmányfeje megtalálható a Szépművészeti Múzeumban. 1927. szeptember 17-én Budapesten, Kőbányán feleségül vette a nála 7 évvel fiatalabb Braunstein Hermin Katalint.[3] Miután tőle megözvegyült, 1942. július 23-án ugyancsak Kőbányán házasságot kötött a nála 19 évvel fiatalabb Léber Erzsébettel.[4] Halálát tüdőgyulladás, aggkori gyengeség okozta.