Ebben a cikkben a Lunkányi János-et különböző nézőpontokból vizsgáljuk meg, elemezzük a jelenlegi társadalomra gyakorolt hatását, valamint történelmi jelentőségét és lehetséges jövőbeli fejlődését. Megvizsgáljuk eredetét és fejlődését, megvizsgáljuk a mindennapi élet különböző területein gyakorolt hatását. Interjúk, tanulmányok és elemzések segítségével igyekszünk rávilágítani a Lunkányi János fontosságára és arra, hogy hogyan formálta az általunk ismert világot. Ezenkívül különböző véleményeket és szempontokat fogunk megvizsgálni, hogy teljes és gazdagító képet nyújtsunk a témáról. Csatlakozzon hozzánk a Lunkányi János-ről szóló felfedező és érdeklődő útra.
| Lunkányi János | |
| Született | Liebenberg János 1775. július 14. Kecskemét |
| Elhunyt | 1853. augusztus 27. (78 évesen) Sopron |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása | uradalmi igazgató, táblabíró |
Lunkányi János, született: Liebenberg (Kecskemét, 1775. július 14. – Sopron, 1853. augusztus 27.) uradalmi igazgató és táblabíró, Széchenyi István nevelője.
A szlavóniai Liebenberg német családból vette eredetét. 1795-ben természettudományt hallgatott a pesti egyetem bölcsészkarán, majd 1797-ig az orvosi karon folytatta tanulmányait. Ugyanebben az évben avatták bölcsészeti doktorrá. Az egyetemen folyamatban volt tanársegéddé történő kinevezése Pasquich János csillagász professzor mellé, ekkor gróf Széchényi Ferenc István fia nevelését bízta rá, melyet 1798-tól 1809-ig végzett. 1809-től Széchényi Ferenc grófnál titkár volt. 1814-től lett Széchenyi István csokonyai birtokának a felügyelője, később pedig összes birtokainak jószágkormányzója, mely minőségben egészen élete végéig működött. Lunkányi szigorú takarékossági rendszere Széchenyi Istvánban is a takarékosságot fejlesztette és igen gyöngéd viszony támadt közöttük, Széchenyi legjobb barátjának tartotta. Liebenberg családi nevét Széchenyi biztatására 1830-ban Lunkányira változtatta, midőn a magyar nemességet is elnyerte. Széchenyi Istvánnal sűrű levelezést folytatott.