Lunar Orbiter–5
A mai világban a Lunar Orbiter–5 nagyon fontos és sok ember számára érdekes téma lett. Akár a társadalomra gyakorolt hatása, akár történelmi jelentősége, akár a mindennapi élet különböző területeire gyakorolt hatása miatt, a Lunar Orbiter–5 széles közönség figyelmét felkeltette. A kezdetektől a jelenlegi fejlődésig a Lunar Orbiter–5 továbbra is vitákat, elmélkedéseket és mélyreható elemzéseket generál. Ebben a cikkben a Lunar Orbiter–5-hez kapcsolódó különböző szempontokat vizsgáljuk meg azzal a céllal, hogy elmélyüljünk annak fontosságában, és jobban megértsük a modern világra gyakorolt hatását.
| Lunar Orbiter–5 | |
.jpg) | |
| Ország |  Amerikai Egyesült Államok |
| Űrügynökség | NASA |
| Típus | csillagászati |
| Rendeltetés | Fényképek készítése a Hold körüli pályán holdunk felszínéről. |
| Küldetés | |
| Indítás dátuma | 1967. augusztus 1. |
| Indítás helye | Cape Canaveral Space Launch Complex 13 |
| Hordozórakéta | Atlas–Agena D |
| Tömeg | 385,6 kg |
| Pályaelemek | |
| Excentricitás | 0,26 |
| Inklináció | 85° |
| Periódus | 510 perc |
| COSPAR azonosító | 1967-075A |
| SCN | 02907 |
A Lunar Orbiter–5 a Lunar Orbiter-program utolsó műholdja. Feladata volt, hogy további fényképeket készítsen a megfelelő leszállóhely kereséséhez a Surveyor-program szondái és az Apollo-program számára.[1] 1967. augusztus 5-én állt Hold körüli pályára. A 85° inklinációjú pályán a keringési idő 8,5 óra volt. Szolgálati ideje alatt augusztus 19-ig 213 széles látószögű és telefotó készült, majd becsapódott a Hold felszínébe.
Külső linkek
Források
- Űrhajózási lexikon. Főszerk. Almár Iván. Budapest: Akadémiai – Zrínyi. 1981. ISBN 963 05 2348 5
- ↑ Élet és Tudomány. LXVI évf. 2011. 31. szám, 972. o.
