A Luna E–6–2 témája az utóbbi időben nagy érdeklődést és vitát váltott ki. A Luna E–6–2 megjelenése óta felkeltette a szakértők és a rajongók figyelmét, vélemények és nézőpontok széles skáláját generálva. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Luna E–6–2 különböző aspektusait, elemezve a társadalom és a kultúra különböző aspektusaira gyakorolt hatását. Ezeken az oldalakon a Luna E–6–2 történelmi gyökereibe mélyedünk, megvizsgáljuk időbeli alakulását, és értékeljük jelentőségét a mai világban. Ezenkívül megvizsgáljuk a Luna E–6–2 jövőbeli vonatkozásait, és megvitatjuk a téma körül kialakuló lehetséges forgatókönyveket.
Luna E–6–2 | |
![]() | |
Típus | holdszonda |
Indítás dátuma | 1963. február 3. |
Indítás helye | Bajkonuri űrrepülőtér, 1. indítóállás |
Hordozórakéta | Molnyija hordozórakéta |
Tömeg | 1422 |
A Luna E–6–2 jelzésű szovjet űrszonda, a Luna-program, a Hold-program részeként készült.
Tervezett feladat a Hold megközelítése, felületének fényképezése, a kozmikus sugárzás, a napszél, a mikrometeoritok, az interplanetáris anyag és a Hold mágneses terének vizsgálata.
Építette az OKB–1 (oroszul: Особое конструкторское бюро №1, ОКБ-1).
Az 1963. február 3-án a Bajkonuri űrrepülőtér indítóállomásról egy Molnyija hordozórakéta típusú hordozórakétával tervezték Föld körüli parkolópályára állítani. Indítás után 295 másodperccel a rakétával megszűnt a kapcsolat, ezért önmegsemmisítő parancsot kapott.
Elődje: |
Luna-program |
Utódja: |