Lugalzaggeszi

Ma a Lugalzaggeszi olyan téma, amely a társadalom különböző területein vált jelentőségre. Legyen szó politikai, társadalmi, gazdasági vagy technológiai szféráról, a Lugalzaggeszi állandó beszédtéma lett. A Lugalzaggeszi már évek óta a viták középpontjában áll, és vegyes véleményeket generált. Az idő előrehaladtával azonban nyilvánvaló, hogy a Lugalzaggeszi továbbra is nagyon fontos kérdés, amelyet érdemes részletesen elemezni. Ebben a cikkben a Lugalzaggeszi-hez kapcsolódó különböző szempontokat vizsgáljuk meg, és megvizsgáljuk a mai világra gyakorolt ​​hatását.

A cikk ékírásos karaktereket tartalmaz. Speciális támogatás nélkül az ékjelek helyén négyszög, kérdőjel vagy más értelmetlen jel áll.
Lugalzageszi birodalma az i. e. 24. században

Lugalzaggeszi (i. e. 24. század,[1] lugal-zag-ge4-si = LUGAL.ZAG.GI4.SI = 𒈗𒍠𒄄𒋛) a dél-mezopotámiai Umma város sumer "szent uralkodója" (enszi) volt. Nevét a sumer normalizált alak (lugalzaggesi) alapján Lugalzeggeszinek írjuk. Néha Lugalzageszi vagy Lugalzaggéiszi. A 20. század első felében az Ungalzaggiszi névalak is elterjedt. Apja neve – Bubu – akkád, így valószínű, hogy nem sumer származású.

Ő lett a III. uruki dinasztia egyetlen uralkodója. Expanzív külpolitikát folytatott, meghódította Lagast (i. e. 2375. körül) – megdöntve ezáltal Uruinimgina uralmát –, majd elfoglalta Urt, Kist, Nippurt, és Urukot – ahová aztán áthelyezte a királyi székhelyét. Az első király volt, aki megteremtette az egységes sumer királyságot a korábbi városállami széttagoltság helyett. Sumer elfoglalása után birodalmát kiterjesztette egész Mezopotámiára; a Földközi-tenger keleti partjáig húzódott birodalma határa. Legfőbb eredményének azt tartotta, hogy „biztosította az utakat”, ami a kereskedelem mindenen túlmutató fontosságára utal. 25 évig ült a trónon, majd át kellett adnia országát Sarrukínnak, Akkád nagy hatalmú sémi uralkodójának, akitől egyetlen csatában vereséget szenvedett. Lugalzaggeszit nyakkalodában állították a nippuri Ékur kapujához, további sorsa ismeretlen.

Jegyzetek

  1. ↑ A középső kronológia szerint, a hosszú és rövid kronológiák több száz évvel eltérő dátumokat alkalmaznak. I. e. 2270 körüli a rövid kronológia szerint.

Források

  • Uralkodók és dinasztiák, Magyar Világ Kiadó, 2001.
  • Oates, Joan. Babilon. General Press Kiadó Budapest. ISBN 978 963 643 064 1 , 39–42. o.
  • ókor Ókorportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap