Lokomobil
A mai világban a Lokomobil egyre fontosabbá vált. A Lokomobil eredetétől napjaink relevanciájáig tanulmányozás, vita és vita tárgya volt. Hatása több szempontot is lefed, a társadalomtól, politikától, gazdaságtól, kultúrától, technológiától és még sok mástól. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Lokomobil jelentőségét és hatását a különböző területeken. Mély és részletes elemzéssel arra törekszünk, hogy jobban megértsük a Lokomobil szerepét mindennapi életünkben és általában a világban.
.jpg)
A lokomobil valamely munkagép meghajtását biztosító, mára elavult, kis hatásfokú, 10–60 kilowattos (~ 13-80 lóerő) teljesítményű energiafejlesztő egység, amelyet tűztér, gőzkazán, dugattyús gőzgép, forgattyús tengely és lendkerék összeépítésével alakítottak ki. Helyüket aztán főleg a dízelmeghajtású traktorok vették át.
Egyaránt ismertek helyhez kötött vagy mobil (vontatott, önjáró) változatai. Ez utóbbiak a kormányművel és széles acélkerékkel is ellátott gőztraktorok vagy gőzvontatók alkalmazása főként az útépítésben (úthenger) és a mezőgazdaságban (gőzeke, cséplőgép), valamint alkalmanként a hadviselésben, főként a tüzérség szolgálatában volt jelentős (krími háború, búr háborúk). Helyhez kötött lokomobilokat jellemzően a bányászatban használtak a fúrókalapács meghajtására és a bánya megvilágítására.
Az 1810-es évektől másfél évszázadon keresztül gyártottak lokomobilokat, szórványosan az 1970-es évekig maradtak használatban. A legjelentősebb gyártócégek az angol Tornicroft és Fowler, valamint a német Heinrich Lanz AG voltak.
-
Gőzgép cséplőgépet hajt Groß-Gerauban a 19. század végén -
1900 – 1913, gőzvontató üzemben -
"Magánjáró" gőzgép -
Fowlers „Monarch of the Road“-ja, egy magánjáró gőzgép áramfejlesztő generátorral kiállítva -
Gőzgép (1908) egy történeti kiállításon
Források
- Magyar nagylexikon XII. (Len–Mep). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2001. 218. o. ISBN 963-9257-07-9
Külső hivatkozások
