Leptopogon

A Leptopogon jelentősége társadalmunkban tagadhatatlan. Akár kulcsfontosságú eleme a személyes fejlődésnek, akár az emberiség történetének, akár a kortárs kultúrára gyakorolt ​​hatásnak, a Leptopogon számos területen megjelölt előtte és utána. Relevanciája az idők során megszilárdult, így állandó tanulmányozás és vita tárgyává vált. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Leptopogon számos aspektusát, elemezve annak hatását különböző kontextusokban, valamint a történelem során bekövetkezett fejlődését.

Leptopogon
Leptopogon superciliaris
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Alrend: Királygébics-alkatúak (Tyranni)
Család: Királygébicsfélék (Tyrannidae)
Alcsalád: Platyrhynchinae
Nemzetség: Pipromorphini
Nem: Leptopogon
Cabanis 1844
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Leptopogon témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Leptopogon témájú médiaállományokat és Leptopogon témájú kategóriát.

A Leptopogon a madarak (Aves) osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a királygébicsfélék (Tyrannidae) családjába tartozó nem.[1][2]

Rendszerezésük

A nemet Jean Cabanis francia ornitológus írta le 1844-ben, az alábbi fajok tartoznak ide:

Előfordulásuk

Mexikó, Közép-Amerika és Dél-Amerika területén honosak. Természetes élőhelyeik a szubtrópusi és trópusi esőerdők, mocsári erdők és bokrosok, valamint másodlagos erdők. Állandó, nem vonuló fajok.

Megjelenésük

Testhosszuk 13 centiméter körüli.

Jegyzetek

  1. ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2022. április 10.)
  2. ↑ A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2022. április 10.)