Lemondás (jog)
Napjainkra a Lemondás (jog) a modern társadalom aktuális témájává vált. A technológia fejlődésével és a társadalmi szféra állandó változásaival a Lemondás (jog) jelentős jelentőségre tett szert, amelyet nem lehet figyelmen kívül hagyni. Ennek a jelenségnek a jobb megértéséhez elemezni kell annak különböző dimenzióit, a mindennapi életre gyakorolt hatásaitól a gazdaságra és politikára gyakorolt hatásáig. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Lemondás (jog) különböző oldalait és mindennapi életünkre gyakorolt hatását, hogy átfogó képet adjunk a mai relevanciájáról.
A lemondás jogi eredetű kifejezés, amelynek a lényege: valamely jogosultság, állás, tisztség stb. egyoldalú megszüntetése a jogosult erre irányuló nyilatkozatával (akaratnyilatkozatával). (A köznyelvben bármilyen dologgal kapcsolatban használható, amelynek az előnyét, hasznát nem kívánja élvezni az, aki lemond arról.) A köztisztviselőkről szóló törvény Magyarországon lemondásnak nevezi a köztisztviselő azon nyilatkozatát, amit a munkajogban a dolgozó részéről való felmondásnak hívnak.
A nyilatkozat tartalma
- A nyilatkozat érvényességét jogszabályok feltételekhez köthetik.
- Jogszabály lehetővé teheti a lemondás korábbi időpontra való visszamenő hatályát (pl. Lemondás a védjegyoltalomról avagy a jövőre vonatkozó, felfüggesztő vagy bontó feltételhez kötését. (pl. harmadik személy jóváhagyásától teszik függővé).
- Jogszabály előírhatja a lemondó nyilatkozat visszavonásának semmisségét (pl. Lemondás a védjegyoltalomról
- A lemondás érvényességéhez jogszabály előírhatja más, azonos nemű jogosultság megszerzését (ez tipikusan az állampolgársági jogosultságra vonatkozik, ahol a hontalanság megelőzése érdekében írnak elő ilyen kötelezettséget jogszabályok.)
- Közjogi dilemma is előfordulhat pl. az uralkodó lemondásának érvényességéről (pl. IV. Károly Eckartsaui nyilatkozata vagy magyar miniszterelnökök lemondásáról.
|
Ez a jogtudománnyal kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |