A mai világban a Laky Adolf utca számos területen jelentős jelentőségre tett szert. Akár személyes, akár szakmai vagy társadalmi szinten, a Laky Adolf utca-nek sikerült széles közönség figyelmét felkelteni. Relevanciája népszerűségének növekedésében és a mai társadalomra gyakorolt hatásában is megmutatkozott. Ebben a cikkben elmélyülünk a Laky Adolf utca világában, hogy felfedezzük annak számos oldalát, és elemezzük a mindennapi élet különböző aspektusaira gyakorolt hatását. A Laky Adolf utca eredetétől az idők során bekövetkezett fejlődéséig a történelem előtti és utáni időszakát jelölte meg, és a kutatók, az akadémikusok és a kíváncsi emberek érdeklődésére számot tartó témává vált. Csatlakozzon hozzánk ezen az úton, hogy teljes mértékben felfedezze mindazt, amit a Laky Adolf utca kínál.
Laky Adolf utca | |
Közigazgatás | |
Ország | Magyarország |
Település | Budapest, XIV. kerület |
Városrész | Herminamező |
Névadó | Laky Adolf |
Korábbi nevei | Korong utca (1910) |
Irányítószám |
|
Földrajzi adatok | |
Hossza | 1,2 km |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Laky Adolf utca témájú médiaállományokat. |
A Laky Adolf utca Budapest XIV. kerületének egyik mellékutcája. A Thököly út és a Kacsóh Pongrác út között húzódik. Nevét Laky Adolf (1829–1910) ötvösművészről kapta 1910 decemberében.
Eredetileg a Gyarmat utca és a Thököly út között húzódott. 1932-től tart a mai hosszában a Thököly úttól a Kacsóh Pongrác útig.
A Fővárosi Közmunkák Tanácsa 1910. november 22-i határozatai alapján az Erzsébet királyné útjával párhuzamos és az Amerikai útat követő addig névtelen utca is a Korong utca nevet kapta a VII. kerületben. A téves elnevezést egy december 12-i határozatban oldották meg. Az utóbbi utca nevét Laky Adolf utcára változtatták. Laky Adolf két hónappal korábban hunyt el és az utcában volt a nyaralója.[1][2]
Az utca 1935. június 15-én az újonnan létrehozott XIV. kerület része lett. Az utca egésze Herminamező városrészhez tartozik.
Helyi védettségű jellegzetes herminamezei villa.[4][5]
1900 és 1910 között épülhetett, melyben a Fricsay karnagycsalád több nemzedéke élt.[4]
Elődje a Zsidó Gimnázium 1919-ben nyitotta meg kapuit az Abonyi utcában. Később több helyszínen működött az iskola, míg végül az 1990-es évekre az Anna Frank Gimnázium kinőtte a Bérkocsis utcai épületet. Az állam és a zsidó hitközség összefogásának köszönhetően 1998-ban adták át az iskola jelenlegi épületét. Napjainkban 13 évfolyammal működik, a hatosztályos elemi illetve gimnáziumi tagozat között nyelvi előkészítő évfolyammal.[6]
Az 1880-as évek elején építtette és tervezte Pucher József építési vállalkozó saját magának. 1890-től Laky Adolf (1829–1910) ötvösművész, mecénás tulajdona volt, aki jelentősen bővítette.[7][8]
Az 1850-as években épült közösségi épület. Az 1890-es évektől Grauer Miksa szeszgyáros, a Pesti Izraelita Hitközség egyik világ vezetőjének a tulajdonában volt. Grauer zsidó karitatív intézményt működtetett itt. Annak ellenére, hogy az épületet műemlékként tartja nyilván a szakirodalom, jelenleg már csak a romos homlokzata áll, a mögötte lévő részét 1999-ben lebontották.[7][9]
Feltehetően 1850 körül épült. Első tulajdonosa Thaisz Péter (1826–1887) ügyvéd, 1848–49-es honvéd volt.[4][10]