Ez a cikk a LZ 4 témával foglalkozik, amely az elmúlt években a társadalom különböző területeire gyakorolt hatása miatt vált aktuálissá. A LZ 4 óta vitákat és elmélkedéseket váltott ki olyan változatos területeken, mint a politika, a gazdaság, a tudomány, a kultúra és a technológia. Kétségtelen, hogy a LZ 4 egy előtte és utána is megjelölt abban, ahogyan viszonyulunk a minket körülvevő világhoz. Ezeken az oldalakon különböző nézőpontok, tanulmányok és kutatások kerülnek elemzésre, amelyek lehetővé teszik számunkra, hogy elmélyítsük a LZ 4 és mai hatásának megértését.
LZ 4 | |
![]() | |
Korabeli képeslap a léghajó pályafutásáról | |
Funkció | Kísérleti léghajó |
Gyártó | Zeppelin-gyár |
Tervező | Ludwig Dürr |
Fő üzemeltetők | Németország |
Első felszállás | 1908. június 20. |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz LZ 4 témájú médiaállományokat. |
Az LZ 4 a német Ferdinand von Zeppelin negyedik merev szerkezetű léghajója volt, amely 1908. június 20-án emelkedett fel először Friedrichshafennél. A légi jármű korának csúcstartója lett, amikor 1908. július 1-jén 12 órán át repült Svájc felett. Az LZ 4 egy kényszerleszállás után kiégett. Az esemény hatására a németek 6,5 millió márkát gyűjtöttek össze, hogy Zeppelin gróf folytathassa a léghajók építését.
Az LZ 4 (Luftschiff Zeppelin 4) tervezése 1907 novemberében kezdődött. Formáját tekintve az LZ 3 mintájára épült, de annál nagyobb és szélesebb volt. A hajótestben 17 elkülönített rekeszben tárolták a hidrogént. Hossza 136 méter, átmérője 12,95 méter, gázbefogadó kapacitása 15 ezer köbméter volt. A léghajót két 78 kW-os Daimler-motor hajtotta. Maximális sebessége 48 kilométer per óra volt.
Az LZ 4, csakúgy, mint elődjei, az LZ 1, LZ 2 és az LZ 3 a Boden-tó fölött kezdte pályafutását. Először 1908. június 20-án emelkedett a levegőbe, majd július 1-jén rekordot állított fel azzal, hogy 12 órán át repült Svájc felett. Ez az út meghozta építője számára a németek figyelmét, és a közvélemény egyre inkább úgy gondolt a léghajóra, mint a gyakorlatban is használható fejlesztésre. Július 3-án II. Vilmos württembergi király és felesége is utazott az LZ 4 fedélzetén.[1]
A kormány 500 ezer márka támogatást ajánlott fel Zeppelinnek, ha léghajója képes 24 órát tölteni a levegőben. 1908. augusztus 4-én az LZ 4 elindult, hogy teljesítse ezt a feltételt, de az utat egy kényszerleszállással meg kellett szakítani másnap, Echterdingen közelében. Egy hirtelen vihar elszakította a léghajót ideiglenes horgonyzóhelyéről, és az LZ 4 teljesen összetört, majd a testében tárolt hidrogén kigyulladt és a léghajó porrá égett. A németek a gróf mögé álltak, és 6 millió márkát gyűjtöttek össze azért, hogy folytathassa a léghajók tervezését és gyártását.[1]