Légellenállás

Manapság a Légellenállás olyan téma, amely világszerte sok ember figyelmét felkelti. A Légellenállás eredetétől a mai társadalomra gyakorolt ​​hatásáig számos vita tárgya volt, és nagy érdeklődést váltott ki különböző területeken. Akár történelmi jelentősége, akár a populáris kultúrára gyakorolt ​​hatása, akár a tudomány és technológia terén betöltött fontossága miatt, a Légellenállás olyan jelenség, amely továbbra is felkelti a szakértők és a rajongók érdeklődését. Ebben a cikkben a Légellenállás különböző aspektusait vizsgáljuk meg, és elemezzük a különböző területekre gyakorolt ​​hatását annak érdekében, hogy jobban megértsük jelentését és hatókörét a mai társadalomban.

A légellenállás olyan közegellenállás, amellyel mozgó test levegővel telt térben találkozik. Nagy sebesség esetében ezt leginkább a levegő tehetetlensége okozza, melyet a mozgó test útjában szintén mozgásra indít; közelítőleg a sebesség négyzetével arányos. A légellenállás keletkezéséhez a súrlódás is hozzájárul, mely a mozgó test sebességével arányos. A légellenállás általában annál nagyobb, minél nagyobb felületű a mozgó test, illetve minél nagyobb a sebesség és a levegő sűrűsége.

A gördülési ellenállás mellett a légellenállás jelenti azt az irányadó tényezőt, amely egy jármű dinamikáját és gazdaságosságát meghatározza. Minél nagyobb a légellenállás, annál nagyobb erő szükséges ahhoz, hogy egy járművet egy meghatározott sebességre gyorsítsa és ezt a sebességet megtartsa. A légellenállás a járművet körülvevő levegő nyomási ellenállásából és a jármű felületének súrlódási ellenállásából tevődik össze. A jármű mozgási irányával ellentétes irányban hat, és a jármű sebességétől, a homlokfelületétől, a légellenállási együtthatótól Cw és a légsűrűségtől függ.

A légellenállás a következő képlet segítségével számítható ki: Légellenállás = a jármű sebessége a négyzeten x homlokfelület x Cw érték x 1/2 légsűrűség