Láng Lajos (színművész)

Ma a Láng Lajos (színművész)-ről szeretnénk beszélni. Ez egy olyan kérdés, amely mindannyiunkat foglalkoztat, hiszen közvetlen hatással van életünkre. A Láng Lajos (színművész) egy olyan téma, amely a történelem során jelen volt, és végtelen vitákat és reflexiókat váltott ki, mind a tudományos területen, mind a társadalomban általában. Ez egy olyan téma, amely senkit sem hagy közömbösen, hiszen sokrétű a vonzata, és jelentősek lehetnek a következményei. Ezért fontos időt és erőfeszítést szánni a Láng Lajos (színművész) megértésére és elemzésére, hogy megalapozott döntéseket hozhassunk, és hozzájárulhassunk a nagyon releváns témával kapcsolatos vitához.

Ez a szócikk a színművészről szól. Hasonló címmel lásd még: Láng Lajos (egyértelműsítő lap).
Láng Lajos
Született1799. március 28.
Nagyvárad
Elhunyt1872. augusztus 4. (73 évesen)
Nyírbátor
Állampolgárságamagyar
HázastársaCsepreghy Anna
GyermekeiLáng Boldizsár
SzüleiLáng Ádám János
Foglalkozása

Jászi Láng Lajos (Nagyvárad, 1799. március 28. – Nyírbátor, 1872. augusztus 4.)[1] magyar színész, színigazgató, táncos, koreográfus.

Élete

Láng Ádám színész és Járdos Anna Mária fia. 1809. február 26-án, Az indusok Angliában című színműben lépett fel először gyermekszerepben Pesten. Ezután is apja mellett maradt és vele együtt volt Pesten 1815-ig, majd Erdélybe került Marosvásárhelyre; később apja társaságával bejárta Magyarországot. Mint jó hangú énekes és kitűnő szólótáncos hasznavehető tagja volt a színtársulatoknak.

1848-ban Debrecenben volt igazgató; megfordult társulatával Bereg, Ung és Szabolcs megyékben. A szabadságharcot követően Nagykállóban élt fiánál, Láng Mórnál. 1849-ben átadta az igazgatást Boldizsár fiának és a társulatnál mint pénztárnok működött 1856 és 1864 között.

1864-ben búcsút mondott a színészi pályának, mire Lauka Lajos, Szabolcs megye alispánja, őt mint napidíjast alkalmazta a telekkönyvnél.

Elhunyt 1872. augusztus 4-én, augusztus 5-én helyezték örök nyugalomra.

Szerkesztett egy magyar balettet Az álmos fonó leányok címmel, melyet 1830. november 4-én Rozsnyón és 1831. április 12-én Debrecenben adtak elő.

Neje csepregi Csepreghy Anna komikai színésznő volt.

Főbb szerepei

Fontosabb művei

  • Az álmos fonólányok (táncjáték, 1830)
  • Nőudvarlás (vj.)

Jegyzetek

  1. ↑ Nyírbátori római katolikus egyház halotti anyakönyve, 1872. év, 65. folyószám.

Források