A mai világban a Kőköz olyan téma, amely emberek millióinak figyelmét ragadta meg szerte a világon. Akár történelmi jelentősége, akár a modern társadalomra gyakorolt hatása, akár a populáris kultúrára gyakorolt hatása miatt, a Kőköz referenciaponttá vált a mindennapi élet különböző területein. A Kőköz megjelenésétől napjainkig tanulmányozás, vita és csodálat tárgya volt, ami sokféle nézőpontot és véleményt szült a témában. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Kőköz néhány legszembetűnőbb oldalát és jelentőségét a jelenlegi környezetben.
Kőköz | |
Földrajzi adatok | |
Országok | Románia |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Kőköz témájú médiaállományokat. |
A Kőköz (románul: Cheile Vălișoarei) kb. 3 km hosszú sziklaszoros Romániában, Erdélyben, Fehér megyében, a Torockói-hegységben, Torockó és Nagyenyed között.
A természeti szépségekben gazdag, több mint 2 km hosszú szoros Torockógyertyános közelében található. A Torockó-Nagyenyed közötti országúton érhető el; az út itt 250 méter magasságú, sima felületű sziklafalak között vezet. Itt folyik keresztül az Enyed patak is. Mellette emelkedik a Csitátye 773 méter magas sziklaorma.
Környékén vadregényes vízesések, szorosok, és több barlang is található, melyeknek feltárása Czárán Gyula nevéhez kötődik. 1704-ben a nagyenyediek közül sokan ezekben a barlangokban bujdostak el az osztrákok elől.
Itt estek csapdába 1944 szeptember 7-én a 2. magyar hadseregnek egyes részei, máig nem teljesen tisztázott körülmények közt ("Kőközei rejtély").[1]