Kötvény

Értékpapírok
Értékpapírok
Kötvény Részvény Jelzáloglevél Kárpótlási jegy Kincstárjegy Közraktári jegy Váltó Befektetési jegy Származtatott ügylet
Piacok
Tőzsde Tőzsdén kívüli (OTC) piac
Részvények
Részvény Részvénykibocsátás Forgalombahozatal Értékpapírkölcsönzés
Befektetési alapok
Befektetési alap Tőzsdén jegyzett alap (ETF)
Származtatott ügyletek
Határidős ügylet Csereügylet (swap) Opció Opciós utalvány (warrant) Hitelderivatív
Sablon:Értékpapírok m v sz

A kötvény hitelviszonyt megtestesítő értékpapír. A kötvényben a kibocsátó (az adós) arra kötelezi magát, hogy az ott megjelölt pénzösszegnek az előre meghatározott kamatát vagy egyéb jutalékait, valamint az általa vállalt esetleges egyéb szolgáltatásokat, továbbá a pénzösszeget a kötvény mindenkori tulajdonosának, illetve jogosultjának (a hitelezőnek) a megjelölt időben és módon megfizeti, illetőleg teljesíti. Vannak olyan kötvénynek nevezett szerződések, értékpapírok, amelyek tartalmilag nem tekinthetők annak, ilyen például a biztosítási kötvény.

Kötvény lehet névre, vagy bemutatóra szóló. Magyarországon csak névre szóló kötvény bocsátható ki.

A kötvény lehet nyomdai úton előállított vagy dematerializált (értékpapír számlán digitális jelként tárolt).

Lehet fix kamatozású, változó kamatozású, vagy speciális ún. zéró-kupon kötvény.

• Fix kamatozás esetén a kibocsátó azt vállalja, hogy előre meghatározott időpontokban kifizeti a kötvény névértékének százalékában kifejezett, a futamidő alatt változatlan mértékű kamatot, majd lejáratkor visszafizeti a kötvény névértékét is.
• Változó kamatozás esetén a kibocsátó előre meghatározott időpontokban kifizeti a kötvény névértékére vetített, százalékban kifejezett, de időben változó (általában valamely banki vagy bankközi kamatláb változásához kötött, például jegybanki alapkamat, BUBOR, LIBOR) kamatot, és a futamidő végén a névértéket.
• Zéró-kupon kötvény esetén a kibocsátó nem kamatot fizet, hanem a kibocsátáskor névérték alatti áron értékesíti a kötvényt, amelynek lejáratakor a névértékét fizeti vissza. A befektető hozama (kamata) a beszerzéskori ár és a névérték különbözete lesz.

• Állami kibocsátású
  • kincstárjegy
  • államkötvény
• Közintézményi kibocsátású (például önkormányzat)
• Jegybanki, vagy kereskedelmi banki kibocsátású, ennek speciális változata a jelzálogbank által kibocsátott jelzáloglevél
• Vállalati kibocsátású

A gyakorlatban a fenti kibocsátók kötvényei a piacon igen változatos neveken foroghatnak. Például diszkontkincstárjegy, kamatozó kincstárjegy stb. Kincstárjegynek az egy évnél rövidebb lejáratú értékpapírokat nevezzük, államkötvénynek az egy évnél hosszabb lejáratúakat, míg a köznyelvben talán leginkább ismert állampapírt mindkettőre használhatjuk. Az egyes állampapírok összehasonlítására és hozamainak kiszámítására használhatók különféle kalkulátorok, pl. a Magyar Állampapír Kalkulátor.^[1]

Biztonságosság szerint

• biztosítékkal fedezett kötvény (a kibocsátó csődje esetén előre meghatározott biztosíték áll a kötvény mögött)
• nem fedezett kötvény (nincs előre meghatározott biztosíték, az egyéb hitelezőkkel azonos besorolás alá esik csőd esetén)
• alárendelt kötvény (a kibocsátó csődje esetén az egyéb hitelezők után kerül csak kielégítésre a követelés)

Specialitások szerint

• egyszerű kötvény (amiről az eddigiekben beszéltünk)
• visszahívható kötvény (lehetőséget ad a kibocsátó számára, hogy a kötvényt valamilyen előre meghatározott árfolyamon bármikor visszavásárolja)
• átváltható kötvény (lehetőséget ad a birtokosa részére a kötvények meghatározott időpontban meghatározott számú részvényre történő kicserélésére)

Egy egyszerű, fix kamatozású kötvény elméleti ára a kötvény által fizetett pénzáramlások "diszkontálásával", azaz mai napi értékre (jelenértékre) átszámításával határozható meg, melynek a paraméterei az alábbiak:

• Pénzáramlások:
  • A rendszeres kamatfizetések C, melyek minden egyes (1,2,…,T) időpontban esedékesek;
  • a névérték P, amely a kötvény lejáratakor, a T. időpontban esedékes.
• Hozam: az elvárt (éves szintre átszámított) r hozam.
  • r az ugyanilyen kockázati besorolású kötvények piaci kamatlába

A kötvény ára = ${\displaystyle P_{0}=\sum _{t=1}^{T}{\frac {C}{(1+r)^{t}}}+{\frac {P_{T}}{(1+r)^{T}}}.}$

A fenti képlet azt fejezi ki, hogy mennyi pénzt kellene betenni a bankba r kamat mellett, ha a bankból éppen annyi pénzt szeretnénk kivenni, amennyit a kötvény az egyes időpontokban fizet.

Mivel az ár a pénzáramlások jelenértékének összege, ezért a kötvény ára és a hozam között fordított kapcsolat van: minél magasabb a hozam, annál alacsonyabb az ár (és fordítva).

A képlet a zéró-kupon kötvények értékelésére alkalmas: ekkor C=0 és csak egyetlen időpont van, a lejárat.

A kötvény minősítése hitelkockázatának a meghatározását jelenti. A kötvény minősítését független hitelminősítő ügynökségek végzik, akik kockázati osztályokba sorolják be az egyes kötvényeket.

A legismertebb minősítő ügynökségek a Moody's, a Standard & Poors és a Fitch Ratings.

A Moody's minősítési kategóriái Aaa, Aa, A, Baa, Ba, B, Caa, Ca, C, ahol Aaa a legjobb, a C pedig a legrosszabb minősítés. A Standard & Poors és a Fitch Ratings minősítési kategóriái AAA, AA, A, BBB, BB, B, CCC, CC, C, D.

Befektetési minősítésűnek nevezik a Baa (illetve a másik besorolás szerint BBB), vagy annál jobb minősítésű kötvényeket, míg bóvlinak (junk) nevezik a többi kötvényt.

Köz-, és magán gazdálkodású szervezetek dönthetnek úgy, hogy szemben a hazai devizával, külföldi devizában bocsátanak ki kötvényeket, adós értékpapírokat. Ennek számos oka lehet; a három legfontosabb ok a deviza kockázat csökkentése, csak külföldről elérhető források, valamint a bizalom növelése adott kötvény (valamint valuta és fizetésképesség) iránt. Főbb deviza kötvények a következők:

• Euródollár kötvény: USA dollárban denominált kötvény, melyet nem USA-beli szervezet bocsát ki az Amerikai Egyesült Államokon kívül
• Kenguru kötvény: Ausztráliai dollárban denominált kötvény, melyet nem ausztráliai szervezetek bocsátanak ki az ausztráliai hitel piacokon.
• Juhar kötvény: Kanadai dollárban denominált kötvény, melyet nem kanadai szervezetek bocsátanak ki a kanadai hitel piacokon
• Szamuráj kötvény: Japán jenben denominált kötvény, melyet nem japán szervezetek bocsátanak ki a Japán hitel piacokon
• Shibosai kötvény: zártkörű kibocsátású kötvény, melyet csak intézmények, illetve bankok jegyezhetnek Japán hitel piacain.
• Yankee kötvény: USA dollárban denominált kötvény, melyet nem USA-beli szervezetek bocsátanak ki az USA hitel piacain
• Sógun kötvény: Japán jenben denominált kötvény, melyet nem japán szervezetek, valamint államok bocsátanak ki a japán hitel piacokon.
• Bulldog kötvény: Angol fontban denominált kötvény, melyet nem angliai szervezetek, valamint államok bocsátanak ki Londonban.
• Matrjoska kötvény: Orosz rubelben denominált kötvény, melyet nem oroszországi szervezetek bocsátanak ki az Oroszországi Föderáció hitel piacain.
• Arirang kötvény: Dél Koreai wonban denominált kötvény, melyet nem dél-koreai szervezetek bocsátanak ki a dél-koreai hitel piacokon
• Kimcshi kötvény: nem Dél-Koreai wonban denominált kötvény, melyet nem dél-koreai szervezetek bocsátanak ki a dél-koreai hitel piacokon
• Formosa kötvény: nem Tajvani új Dollárban denominált kötvény, melyet nem tajvani szervezetek bocsátanak ki a tajvani hitel piacokon.
• Panda kötvény: Kínai renminbiben denominált kötvény, melyet nem kínai szervezetek bocsátanak ki a kínai hitel piacokon
• Izrael államkötvények: számos, devizában kibocsátott kötvény, melyet az Izraeli állam bocsát ki az Izraeli Fejlesztési Vállalaton keresztül.

• átlagidő
• Moody's
• Standard & Poors
• Fitch Ratings

• Államadósság Kezelő Központ Zrt.
• Standard & Poors
• Moody's Investors Service
• Fitch Ratings
• A kötvény – Pénzügyi ismeretek