A mai világban a Kárpáti Nemzeti Park a társadalom különböző szektorai számára nagy jelentőségű és érdeklődésre számot tartó témává vált. A Kárpáti Nemzeti Park hatása több területen is megmutatkozott, a politikától a technológiáig, beleértve a kultúrát és a gazdaságot is. Tagadhatatlan, hogy a Kárpáti Nemzeti Park mély vitát váltott ki, és nagy érdeklődést váltott ki világszerte. Ebben a cikkben a Kárpáti Nemzeti Park-hez kapcsolódó különböző szempontokat fogjuk megvizsgálni, elemezve annak hatását különböző kontextusokban és a mai relevanciáját.
Kárpáti Nemzeti Park | |
IUCN kategória: II (Nemzeti park) | |
![]() | |
![]() | |
Ország | ![]() |
Elhelyezkedése | Ivano-frankivszki terület |
Legközelebbi város | Jaremcse |
Terület | 515,7 km² |
Alapítás ideje | 1980. június 3. |
![]() | |
Kárpáti Nemzeti Park weboldala | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Kárpáti Nemzeti Park témájú médiaállományokat. |
A Kárpáti Nemzeti Park (Національний природний парк «Карпатський») egy nemzeti park, amely Ukrajna Ivano-frankivszki területén, az Ukrán-Kárpátok észak-keleti részén található. 1980. június 3-án hozták létre, a Kárpátok tájainak védelme érdekében. Az első állami nemzeti park Ukrajnában, és az ország egyik legnagyobb nemzeti parkja, a központja Jaremcsében található.
Az Ukrajnai Környezetvédelmi Minisztérium fennhatósága alá tartozik, területe 112 erdészetre oszlik. A park elsődleges célja a Közép-Európában egyedülálló, ritka őserdő és gazdag tájak megőrzése, valamint a régió ökológiai egyensúlyának fenntartása. 48 gondozott nyomvonal (2012-től kezdve) található benne, ezeket a turizmusban aktívan használják.
A park kezdeti területe 47,3 ezer hektár volt. A park teljes területe 50 303 ha, ebből 38 583 ha a park tulajdonában van.
Területe északtól délig 55 km, kelettől nyugatig pedig 20 km. A természeti övezeteknek megfelelően a park különböző helyein eltérő magasságok vannak (mérsékelt övezet 450–850 m, hűvös övezet: 850–1200 m, mérsékelt-hideg övezet: 1200–1500 m, hideg övezet: 1500–2061 m).
A terület gazdag folyókban és értékes ásványi forrásokkal rendelkezik. A hoverlai és a viszokohoriai erdészetekben kisebb tavak is vannak (közülük a legnagyobbak a Maricsejka és a Neisztove).
A park területén ezen kívül klór-, szén-dioxid-, szulfát- és hidrogén-karbonát-tartalmú ásványvizek találhatóak.