Kápolna
A mai világban a Kápolna olyan témát képvisel, amely nagy jelentőséggel bír és a lakosság széles körét érdekli. A Kápolna megjelenése óta felkeltette az akadémikusok, szakértők, szakemberek és a nagyközönség figyelmét a társadalom különböző aspektusaira gyakorolt hatásának köszönhetően. A földrajzi és kulturális határokon túlmutató hatókörrel a Kápolna a vélemények, ismeretek és nézőpontok cseréjének konvergenciapontjává vált. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Kápolna-hez kapcsolódó különböző szempontokat, elemezve jelentőségét, időbeli alakulását és a jelenben betöltött hatását. Ugyanakkor megvizsgáljuk a Kápolna jövőbeli következményeit egy folyamatosan változó világban.
A kápolna (lat. capella, cappa szóból, ami a fejet is betakaró köpenyt jelent), istentiszteletre szolgáló templomszerű kisebb épület, vagy épületrész. Ilyeneket eredetileg a vértanúk sírja fölé emeltek, később a plébániatemplomoktól messzebb fekvő községekben vagy tanyákon, főképp a temetőkben, utak mellett, bérceken vagy az előkelők palotáiban létesítettek. A nagyobb templomokban is szoktak lenni kápolnák, rendszerint a mellékhajókban. Egyes kápolnáknak speciális funkciójuk van: keresztelőkápolna, sírkápolna, emlékkápolna stb.
Ha egy kápolnának külön lelkésze van, azt hívják tulajdonképpen capellanusnak, káplánnak.
A név eredete
A hagyomány szerint Tours-i Szent Márton, amikor még katona volt, egy koldusnak adta a köpenyének a felét. A másik felét a vállán átvetve viselte, ez volt a „köpenyke" illetve latinul capella. A koldus az álruhába öltözött Jézus Krisztus volt, és Márton a találkozás hatására megtért; előbb szerzetes, később apát és végül püspök lett. A félköpeny a frank királyok birtokába került, akik csatáikba magukkal hordozták az ereklyét. A sátornak, ahol a köpenyt tartották, capella volt a neve, a sátorban naponta miséző papokat pedig capellanonak nevezték. Ezekből a szavakból származik a kápolna és a káplán.
Néhány ismert kápolna
- Szent Anna-kápolna, Székesfehérvár;
- Bakócz-kápolna, Esztergom;
- Gizella-kápolna, Veszprém;
- Szentfa-kápolna, Dömös, Visegrádi-hegység;
- Csatatéri emlékkápolna, Mohács;
- Sainte-Chapelle, Párizs;
- Sixtus-kápolna, Vatikán;
- Rosslyn-kápolna, Skócia.
Források
- Kápolna (2.). In A Pallas nagy lexikona. Szerk. Bokor József. Budapest: Arcanum – FolioNET. 1998. ISBN 963 85923 2 X
- Kevin Knight: Catholic Encyclopedia - New Advent katolikus lap
További információk
- Révai nagy lexikona, XI. kötet (Jób—Kontúr) https://mek.oszk.hu/06700/06758/pdf/revai11.pdf Kápolna (222. oldal)
- Liturgikus Lexikon - Kápolna; Szombathely, 1988. - Budapest, 2000.
- Béni József: Bélyeglexikon K Archiválva 2013. március 25-i dátummal a Wayback Machine-ben (Kápolna) a Magyar Posta bélyegei alapján. Szent Gábor bélyeggyűjtő egyesület - Hódmezővásárhely, 2003-2012.
- "Szókincsháló" Kápolna Archiválva 2016. március 25-i dátummal a Wayback Machine-ben - Magyar Pedagógiai Társaság
- Pázmány Péter Elektronikus Könyvtár: Az Egyházi Törvénykönyv (txt) Fordította: Erdő Péter; fogalma 1223. kán.; engedélyezése 1224. kán.; szent és profán használata 1225. kán.; liturgikus cselekmények 1225. kán.; megáldása 1229. kán.; szerzetesházban 608. kán.; // Házikápolna (magán): fogalma 1226. kán.; kinek lehet 1227. kán.; engedélyezése 1228. kán.; megáldása és szent használata 1229. kán.; püspöké 934. kán. - A Magyar Katolikus Püspöki Kar; Budapest, 1984
- Marosvölgyi GáborSzent Márton vesszeje - Megjegyzések Szent Márton kultuszának pogány sajátosságaihoz („Szent Márton köpönyege” rész). (sermones.elte.hu) Tanulmányok régi prédikációirodalmunkról; Az ELTE Régi Magyar Irodalomtörténeti Tanszékén 2003 április
- Jenő Gutheil: Az Árpád-kori Veszprém; Veszprém megyei Lapkiadó Vállalat, 1979 - 101. oldal
--
- Fogalmak: Capella - Magyar Egyházzenei Társaság megbízásából készült lap
- Capella Grande Dizionario Hoepli Italiano di Aldo Gabrielli. 2011
- Magyar katolikus lexikon online: Oratórium
Kapcsolódó cikkek
|
