A következő cikkben a Kánitz József-et átfogó és részletes perspektívából tárgyaljuk, azzal a céllal, hogy mélyrehatóan megértsük ezt a témát. A Kánitz József-hez kapcsolódó különböző szempontokat elemezzük, beleértve az eredetét, a jelenlegi társadalomra gyakorolt hatását, a lehetséges megoldásokat vagy a jövőbeli következményeket. Ezen túlmenően a témával kapcsolatos szakértők különböző véleményei és nézőpontjai is bemutatásra kerülnek a vita gazdagítása és a teljesebb jövőkép biztosítása érdekében. Ennek a cikknek az a célja, hogy előmozdítsa a Kánitz József körüli ismereteket és gondolkodást, azzal a szándékkal, hogy elősegítse a téma szélesebb körű és kritikusabb megértését.
Kánitz József | |
Született | 1941. augusztus 17. Szeged |
Elhunyt | 2017. március 11. (75 évesen)[1] |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása | neveléstudós |
Iskolái |
|
Kitüntetései | Rátz Tanár Úr-életműdíj (2014) |
Kánitz József (Szeged, 1941. augusztus 17. – 2017. március 11.) magyar biológiatanár.
A szegedi Madách Imre Általános Iskolába járt, majd a Ságvári Endre Gimnáziumban (mai nevén: SZTE Báthory István Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola) érettségizett. 1965-ben diplomázott a József Attila Tudományegyetem biológia–földrajz szakán. Először Újfehértón, majd Nyíregyházán tanított. 1977 és 2005 között a szegedi Ságvári Gimnázium biológiatanára volt. 1991 és 2001 között az intézmény igazgatójaként is tevékenykedett. 1985-ben szerezte meg doktori címét. 1980 és 1992 között a SZOTE Általános Orvostudományi Kar, Gyógyszerésztudományi Kar felvételi előkészítők biológiatanára, a felvételi bizottságok tagja volt. Több feladatgyűjteményt, szakcikket írt. 2005-ben vonult nyugdíjba. 2014-ben Rátz Tanár Úr-életműdíjban részesült.