Kvantitatív szerkezet-hatás összefüggések

A mai világban a Kvantitatív szerkezet-hatás összefüggések központi szerepet kapott a mindennapi élet különböző területein. A politikától a technológiáig, a szórakoztatásig és a kultúráig a Kvantitatív szerkezet-hatás összefüggések számtalan ember figyelmét sikerült megragadnia szerte a világon. Fontossága és befolyása az idők során megszilárdult, általános érdeklődésre számot tartó témává vált, amely senkit sem hagy közömbösen. Ebben a cikkben a Kvantitatív szerkezet-hatás összefüggések legfontosabb aspektusaiba igyekszünk elmélyülni, elemezve annak hatását és fejlődését különböző kontextusokban. Merjen belépni a Kvantitatív szerkezet-hatás összefüggések lenyűgöző világába, és fedezze fel mindazt, amit kínál.

QSAR (Quantitative Structure-Activity Relationship) módszer, szerves vegyületek, gyógyszermolekulák kémiai szerkezete és biológiai, toxikológiai vagy farmakológiai hatásai közötti kvantitatív összefüggéseket vizsgálja és lehetővé teszi egy szerkezetileg rokon molekula hatékonyságának matematikai és statisztikai módszerekkel való előrejelzését.

A molekulák biológiai hatékonyságát assay-kel (biológiai próbákkal) mérik amelyekben meghatározzák a gátlási szintet bizonyos jeltovábbítási vagy metabolikus folyamatokban. A gyógyszerkutatásban gyakran használnak QSAR módszereket olyan szerkezetek azonosításához amelyeknek jó gátló hatásuk van bizonyos specifikus biológiai célpontokon viszont alacsony a toxicitásuk (nem-specifikus aktivitásuk).

Legtöbbször a QSAR módszert egy molekulacsalád enzimmel vagy receptor kötőhellyel való interakciójának vizsgálatára használják de használható fehérjék szerkezeti részeinek egymással való kölcsönhatásának vizsgálatára is.

A 3D-QSAR három dimenziós szerkezet-hatás összefüggések vizsgálatával foglalkozik. Ilyenkor a molekulák 3D szerkezetét (konformációját) vizsgálják.

Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja részletezi (vagy extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek). Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont!
Csak akkor tedd a lap tetejére ezt a sablont, ha az egész cikk megszövegezése hibás. Ha nem, az adott szakaszba tedd, így segítve a lektorok munkáját! (2005 januárjából)