Krizma
Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Krizma lenyűgöző világát. Az eredetétől a modern társadalomra gyakorolt hatásáig egy átfogó elemzésbe fogunk belemerülni, amely a Krizma-hez kapcsolódó összes lényeges szempontot érinti. Részletes kutatással és szakértői véleményezéssel igyekszünk teljes és naprakész képet adni erről a nagyon releváns témáról. A populáris kultúrára gyakorolt hatásától a technológiai fejlődésben betöltött szerepéig a Krizma minden oldalát megvizsgáljuk, hogy olvasóinknak szilárd és gazdagító megértést biztosítsunk.
A krizma (görög: χρῖσμα khrizma = kenet)[1] olívaolaj és balzsam megszentelt keveréke bizonyos keresztény egyházakban.
A római liturgiában nagycsütörtöki mise alatt 12 áldozópap és hét szerpap segédletével a püspök szenteli meg, így lesz a bérmálás anyaga. Krizmát használnak azokhoz a szertartásokhoz, amelyeket püspöknek kell elvégeznie. Külön pápai engedélytől eltekintve a nyugati egyház áldozópapjai csak a keresztvíz szentelésénél és a keresztség szentségénél használhatják.
Források
- Magyar katolikus lexikon (Szent István Társulat, Budapest, 2002)
Jegyzetek
- ↑ Verbényi-Arató: Liturgikus lexikon