Kra-földhíd

Napjainkban a Kra-földhíd olyan téma, amely vitathatatlan jelentőségűvé vált a modern társadalomban. A Kra-földhíd-től kezdve az emberek vitatkoztak az életünkre gyakorolt ​​hatásáról, a kultúra különböző aspektusaira gyakorolt ​​hatásáról és a technológia fejlődésében betöltött szerepéről. Ez a jelenség egyre nagyobb érdeklődést váltott ki különböző területeken, a politikától és a közgazdaságtantól a pszichológiáig és az orvostudományig. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Kra-földhíd különböző aspektusait és fontosságát a mai világban, megvizsgáljuk a társadalomra gyakorolt ​​hatását, valamint a gondolkodásmódunk és cselekvésünk megváltoztatására irányuló potenciálját.

A Kra-földhíd elhelyezkedése, sárgával Thaiföld.

A Kra-földhíd földnyelv, amely a Maláj-félszigetet az Indokínai-félszigettel, ezáltal Ázsia tömbjével köti össze.

Keleti része Thaiföldhöz tartozik, a nyugati része Mianmar Tanintharyi körzetéhez. Tőle nyugatra az Andamán-tenger, keletre a Thai-öböl vize hullámzik.

A földhíd a Kra-folyó torkolata és a Csumphon városahoz közeli Sawi öböl közt a legkeskenyebb, 44 kilométer. Legnagyobb tengerszint feletti magassága 75 méter. Nevét a Thaiföld Ranong tartományában lévő Kra Buri városról kapta, amely legkeskenyebb részének nyugati oldalán helyezkedik el.

A Kra-földhíd egyúttal a Tibettől a Maláj-félsziget csücskéig futó hegylánc, a Központi-hegyvidék két fő része közti választóvonal. Déli részének neve Phuket-hegylánc, az északi pedig a 400 kilométer hosszú Tenasserim-hegység, amely a Három Pagoda-hágónál végződik.

Kra-csatorna

A Thai-csatorna (vagy korábbi elnevezéssel Kra-csatorna) tervezett átjáró a földhídon keresztül, Thaiföld déli részében az Indiai-óceán és a Dél-kínai-tenger között.

Irodalom

  • Abdullah MT. 2003. Biogeography and variation of Cynopterus brachyotis in Southeast Asia. PhD thesis. The University of Queensland, St Lucia, Australia.
  • Corbet, GB, Hill JE. 1992. The mammals of the Indomalayan region: a systematic review. Oxford University Press, Oxford.
  • Hall LS, Gordon G. Grigg, Craig Moritz, Besar Ketol, Isa Sait, Wahab Marni and M.T. Abdullah. 2004. Biogeography of fruit bats in Southeast Asia. Sarawak Museum Journal LX(81):191-284.
  • Wilson DE, Reeder DM. 2005. Mammal species of the world. Smithsonian Institution Press, Washington DC.