Kréta (kőzet)
Ebben a cikkben a Kréta (kőzet) témával foglalkozunk, amely nagy érdeklődést váltott ki a mai társadalomban. A történelem során a Kréta (kőzet) vita és elemzés tárgya volt, felkeltette a kutatók, a tudósok és általában az emberek kíváncsiságát. A kezdetektől napjainkig a Kréta (kőzet) fontos szerepet játszott a mindennapi élet különböző aspektusaiban, befolyásolva azt, ahogyan a minket körülvevő világot észleljük. Ebben a cikkben megpróbáljuk megvizsgálni a Kréta (kőzet) különböző oldalait, feltárva a különböző területekre gyakorolt hatását és a mai relevanciáját.
A kréta a geológiában nem önálló kőzetnév, hanem bizonyos mészkövek gyűjtőkategóriája. Nevét egyik előfordulási helye, Kréta alapján kapta, de legismertebb megjelenése a doveri fehér sziklák. Később erről a kőzetről nevezték el a kréta időszakot, amikor európai előfordulásuk legtöbbje képződött.
Jellemzői
A kréta világos, sokszor hófehér mészkőféle. Szinte teljes egészében biogén eredetű, mészvázú egysejtűek leülepedett házai, kagylóhéj töredékek, mohaállatok és tüskésbőrűek vázrészei alkotják a mésziszapot, amelyből a diagenezis során létrejött. Az egysejtűek is többfélék lehetnek, leggyakoribb a coccolithophorida család. Más krétafélék likacsosházúak vázaiból állnak. Ezek a planktonikus tengeri egysejtűek bizonyos számukra kedvező körülmények mellett nagy mértékben (kőzetalkotó mennyiségben) képesek elszaporodni, elpusztult egyedeik házai a tengerfenéken felhalmozódnak, majd kőzetté válnak. Diagenezise során kis mértékben tömörödött, ezért szerkezete porózus maradt, könnyen porlik. Bármilyen felületen nyomot hagy, ezért használható írókrétának is.
Források
- Hunyadi László. Szakmai gyakorlatok III/1 – Történeti földtan gyakorlat. Műszaki Kiadó (1978). ISBN 963-10-2250-1
