Kolmanskop
Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Kolmanskop témáját és annak a modern társadalomra gyakorolt hatását. A Kolmanskop évtizedek óta vita, kutatás és fejlesztés tárgya, és a mindennapi élet számos aspektusát befolyásolja. Az évek során a Kolmanskop fejlődött, és alkalmazkodott az új trendekhez és technológiákhoz, így az emberek széles köre számára érdekes témává vált. Ebben az értelemben kulcsfontosságú megérteni a Kolmanskop szerepét jelenlegi társadalmunkban, valamint elemezni társadalmi, politikai, gazdasági és kulturális szintű következményeit. Ebben a cikkben különböző nézőpontokkal és véleményekkel foglalkozunk a Kolmanskop-ről, azzal a céllal, hogy átfogó és teljes képet adjunk erről a témáról, amely ma oly fontos.
| Kolmanskop | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Namíbia |
| Alapítás éve | 1908 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 d. sz. 26° 42′ 15″, k. h. 15° 13′ 54″26.704167°S 15.231667°EKoordináták: d. sz. 26° 42′ 15″, k. h. 15° 13′ 54″26.704167°S 15.231667°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kolmanskop témájú médiaállományokat. | |
Kolmanskop (afrikaans nyelven jelentése Coleman dombja, németül: Kolmannskuppe) kísértetváros Namíbia déli részén a Namib-sivatagban, Lüderitz kikötővárostól néhány kilométerre. Nevét Johnny Coleman fuvarosról kapta, aki egy homokvihar alkalmával elhagyta ökörfogatát a településsel szemközti kis emelkedőn.[1] Az egykoron apró, de rendkívül gazdag bányászfalu manapság népszerű turista célpont, ahová a NamDeb (Namibia-De Beers) vállalkozás szervez túrákat.[2]
Története
1908-ban egy Zacharias Lewala nevű fekete munkás egy gyémántot talált ezen a területen, amit megmutatott főnökének, a német August Stauchnak. Miután világossá vált, hogy a terület igen gazdag gyémántban, nagyszámú német bányász telepedett itt le, nem sokkal később pedig a német kormány a vidéket „Sperrgebiet”-nek nyilvánította, és megkezdte a gyémántmező kiaknázását.
Az első bányászok nagy vagyonra tettek szert, így falujukat egy német kisváros építészeti stílusában építették fel; olyan közösségi épületek is találhatók itt, mint kórház, bálterem, erőmű, iskola, színház és sportterem, de volt itt kaszinó, jéggyár, és a déli félteke első röntgenállomása,[3] valamint itt épült Afrika első villamosa is. Vasút kötötte össze Lüderitz kikötőjével.
A városka az első világháború után indult hanyatlásnak, ahogy a gyémánt lassan elfogyott, végül 1954-ben hagyták el teljesen. A sivatag karakterének köszönhetően a turisták ma térdig homokban járnak a házakban és a házak között.
Kolmanskop a fényképészek népszerű célpontja, hiszen egyedülállóan mutatható be, amint a sivatag fokozatosan visszaköveteli ezt a valaha virágzó városkát. Mivel a Namib-sivatag korlátozott területén található, a turistáknak külön engedélyre van szükségük a város meglátogatására.
Megjelenése a mai kultúrában
- Kolmanskop volt a helyszíne egy dél-afrikai tv-sorozatnak, címe A Mantis-projekt (1985).
- Szintén a városka volt a helyszíne az 1993-as filmnek, A homok ördöge (Dust Devil) címmel.
- A 2000-es A király él (The King Is Alive) című filmet itt forgatták.[4]
- Tim Walker Kolmanskopban fényképezte le Agyness Deynt a Vogue angol kiadásának 2011. májusi számába.
Jegyzetek
- ↑ "Kolmanskop", Namibia Archiválva 2012. február 23-i dátummal a Wayback Machine-ben, New African Frontiers
- ↑ "Kolmanskop" Archiválva 2016. október 27-i dátummal a Wayback Machine-ben, Ghost Town Tours
- ↑ "Kolmanskop" Archiválva 2009. július 4-i dátummal a Wayback Machine-ben, Travel Destinations: Just Deserts, TNT Online
- ↑ The King Is Alive, IMDB
Irodalom
- Noli, Gino: Desert Diamonds. Gino Noli, Plettenberg Bay 2010, ISBN 978-0-620-40680-2.
További információk
- Szellemvarosok.hu: Kolmanskop A sivatagi szellemváros (magyarul)
- Képgyűjtemény Kolmanskopról (németül)
