Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Kiszlovodszk-et és a mindennapi élet különböző területeire gyakorolt hatását. Különböző nézőpontokba és elemzésekbe fogunk beleásni, hogy jobban megértsük a társadalomra, a gazdaságra, a politikára és a kultúrára gyakorolt hatását. A Kiszlovodszk a történelem során tanulmányozás és vita tárgya volt, és relevanciája ma is alapvető. Ezzel a cikkel azt szeretnénk megvizsgálni, hogy a Kiszlovodszk hogyan alakította és alakítja tovább világunkat, és hogyan érthetjük meg és kezelhetjük a jövőbeni kihívásokat és lehetőségeket.
Kiszlovodszk | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Föderációs alany | Sztavropoli határterület | ||
Irányítószám | 357700 | ||
Körzethívószám | 87937 | ||
Testvérvárosok | Lista
| ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 126 423 fő (2024. jan. 1.)[1] | ||
Földrajzi adatok | |||
Időzóna | UTC+03:00 | ||
Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
![]() | |||
Kiszlovodszk weboldala | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Kiszlovodszk témájú médiaállományokat. |
Kiszlovodszk (cirill betűkkel Кисловодск) város az Oroszországi Föderáció Sztavropoli határterületén. A város az észak-kaukázusi régióban, a Fekete-tenger és Kaszpi-tenger között fekszik. Lakossága a 2002-es népszámlálás idején 129 788 fő volt. (Az 1989-es népszámlálás idején 114 414 fő élt a városban.) 1803-ban alapították mint katonai bázis. Ismert orosz üdülőváros. A 19. század végén, a 20. század elején kedvelt üdülőhelye volt az oroszországi művészvilágnak és az arisztokráciának.
Nevét a környéken található gyógyvíz-forrásokról kapta (kiszlovodszk am. savanyú víz).
A település népességének változása:
Lakosok száma | 1800 | 51 332 | 91 000 | 97 000 | 118 000 | 120 800 | 128 900 | 128 486 | 129 861 | 126 423 |
1897 | 1939 | 1972 | 1985 | 1992 | 1999 | 2005 | 2011 | 2017 | 2024 |