Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Kisszolyvai-hágó-et és annak a társadalom különböző aspektusaira gyakorolt hatását. A populáris kultúrára gyakorolt hatásától a tudományos életben való relevanciájáig a Kisszolyvai-hágó felkeltette a szakértők és a rajongók figyelmét. A történelem során a Kisszolyvai-hágó döntő szerepet játszott az emberek értékeinek és meggyőződésének, valamint egymáshoz való viszonyának kialakításában. Mélyreható elemzésen keresztül megvizsgáljuk, hogy a Kisszolyvai-hágó hogyan fejlődött az idők során, és hogyan alakítja tovább mai felfogásunkat és tapasztalatainkat.
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Kisszolyvai-hágó (перевал Скотарський) | |
![]() | |
A hágó ősszel | |
Földrajzi adatok | |
Országok | ![]() |
Fekvése | Északkeleti-Kárpátok |
Legmagasabb pont | 1014 m |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Kisszolyvai-hágó témájú médiaállományokat. |
A Kisszolyvai-hágó (ukránul: Скотарський перевал , az ukrán földrajzi szakirodalomban Volóci-hágó, ukránul Воловецький перевал) az Északkeleti-Kárpátok egyik hágója.
A gerincen, a Lvivi területen található Opor és a kárpátaljai Vicsa folyók völgye között helyezkedik el. A hágó tengerszint feletti magassága 1014 méter.
A hágó térsége az Árpád-vonal részét képezte, területén súlyos harcokat folytattak a második világháborúban.
A hágó alatt halad keresztül a Munkács–Lviv-vasútvonal a Beszkidi alagútban.