A mai világban a Kisfarkasd egyre fontosabbá vált az emberek életében. Akár személyes, akár szakmai vagy társadalmi szinten, a Kisfarkasd jelentős hatást gyakorolt életünkre, munkánkra és kapcsolatainkra. A Kisfarkasd eredetétől napjainkig tanulmányozás, vita és csodálat tárgya volt, és a kutatók, szakemberek és rajongók állandó érdeklődésének témája lett. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Kisfarkasd szerepét a mai társadalomban, elemezzük hatásait, következményeit és lehetséges jövőjét, annak érdekében, hogy jobban megértsük életünkre gyakorolt hatását.
Kisfarkasd (szlovákul: Vrtižer) Vágbeszterce városrésze Szlovákiában, a Zsolnai kerület Vágbesztercei járásában.
Vágbeszterce központjától 6 km-re északkeletre, a Vág bal partján fekszik.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „VRTIZÉR. Tót falu Trentsén Várm. földes Urai több Urak, lakosai katolikusok, fekszik Vág-Beszterczének szomszédságában, mellynek filiája; határja középszerű.”[1]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Vrtizser, Trencsén vm. tót falu a Vágh bal partján, 127 kathol. lak. termékeny kis határral. F. u. b. Balassa, gr. Szapáry. Ut. p. Zsolna.”[2]
1910-ben 101, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. 1920-ig Trencsén vármegye Vágbesztercei járásához tartozott.