Kis (település)
Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Kis (település)-et, egy olyan témát, amely különböző tudományágak figyelmét felkeltette, és amely nagy érdeklődést vált ki a mai társadalomban. A Kis (település) olyan téma, amelyről régóta vita és tanulmányozás folyik, és relevanciája ma is nyilvánvaló. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Kis (település) különböző aspektusait, az eredetétől a mindennapi életre gyakorolt hatásáig, valamint a jövőre vonatkozó lehetséges következményeket. Annak érdekében, hogy teljes képet adjunk a Kis (település)-ről, elemezzük pozitív és negatív aspektusait, valamint lehetséges következményeit személyes, társadalmi és globális szinten. Ezenkívül kiemeljük a Kis (település)-hez kapcsolódó legújabb kutatásokat, azzal a céllal, hogy naprakész képet adjunk erről a folyamatosan fejlődő témáról.
| Kis | |
| Tell al-Uhajmir | |
 | |
| Névváltozatok | Kissati, Kissatu |
| Alapítás | i. e. 4. évezred |
| Megszűnés | i. e. 7. század körül |
| Lakói | sumerek, akkádok |
| Beszélt nyelvek | sumer, akkád |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 Kis
Pozíció Irak térképén
| |
 é. sz. 32° 33′, k. h. 44° 39′32.550000°N 44.650000°EKoordináták: é. sz. 32° 33′, k. h. 44° 39′32.550000°N 44.650000°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kis témájú médiaállományokat. | |
| Mezopotámia földrajza |
|---|
| Sumer |
| Akkád |
|
Babilóniai városok Asszíriai városok |
| Egyéb városok |
Kis (sumer nyelven 𒆧𒆠, KišKI, akkádul: Kiššatu) ókori sumer városállam volt, romja a mai Tell al-Uhajmir Irak területén, Bagdadtól 80 km-re délre, Babilontól 12 km-re keletre. A város lakott volt az Ubaid-kultúra idején is már, a Dzsemdet Naszr-kultúra idején, a korai dinasztikus időkben az egyik legfontosabb mezopotámiai város volt.
Történelme
Az akkád Sarrukín előtti időkből kevés konkrétumot tudunk Kisről. A sumer királylista szerint ez volt az első királyi központ az özönvíz után. A királylista összesen 40 királyt sorol fel 4 dinasztiából, akik közül Mebarageszi a legkorábbi, akikről régészeti bizonyítékunk is van. Egy másik olyan király (enszi), Meszilim, akiről régészeti bizonyítékunk van, nem szerepel a királylistán. A lista felismerhetően sémi nevei alapján Kis lakossága a korai időktől sémi volt. Idővel Kis katonai és gazdasági jelentősége csökkent, de megmaradt politikai és erős szimbolikus szerepe. Ahogy Nippur birtoklása szellemi értelemben, úgy Kis birtoklása politikai értelemben erős legitimáló erővel bírt. Ennek elsődleges oka, hogy Sarrukín Kis urától, Ur-Zababától vette át a sumer városok többsége feletti hatalmat, ezért felvette a Kis királya címet, amit Sarrukín tisztelői, követői is alkalmaztak. Néha csak igénycím volt.
Szimbolikus ereje miatt olyan uralkodók is Kis királyának nevezték magukat, akik Ur, Babilon vagy Akkád urai voltak. A Kis királya címet – sumer: lugal kisi, akkád: sar kissati – az „egész világ királya” értelemben használták, szintén Sarrukín idejétől.
Kis folyamatosan lakott volt a klasszikus időkig, amíkor elnéptelenedett. Egyik legjelentősebb istene Zababa, a harcos isten volt, akinek temploma (Émetehurszag) Kisben állt, és akit később azonosítottak Ninurtával, majd a hurrik Asztabisz néven vették át. Felesége Inanna, akinek tisztelete az egész ókorban meghatározó jelentőségű volt.
Források
- A. Leo Oppenheim: Az ókori Mezopotámia. 2. kiad. Budapest: Gondolat. 1982. ISBN 963 281 151 8
- Ókori keleti történeti chrestomathia., Szerk.: Harmatta János, Budapest: Osiris. ISSN 1218 9855 (2003). ISBN 963 389 425 5
