Királyok völgye 37

A Királyok völgye 37 olyan téma, amely emberek millióinak figyelmét ragadta meg szerte a világon. A történelem során nagy érdeklődést és intrikákat váltott ki, vitákat, nyomozásokat és szenvedélyes vitákat váltott ki. A kezdetektől napjainkig a Királyok völgye 37 döntő szerepet játszott a társadalomban, befolyásolva az egyéneket, közösségeket és kultúrákat a bolygó minden sarkában. Miközben folyamatosan kutatjuk és fedezzük fel a Királyok völgye 37-et, annak következményeit és a modern világra gyakorolt ​​hatását, elengedhetetlen, hogy megértsük jelentőségét és a mindennapi életre gyakorolt ​​hatásait. Ebben a cikkben alapos pillantást vetünk a Királyok völgye 37-re, feltárva történetét, jelenlegi relevanciáját és lehetséges jövőjét, hogy holisztikus képet adjunk erről a jelenségről.

Királyok völgye 37
ismeretlen temetkezési helye
A sír feltárása
A sír feltárása
ElhelyezkedésKirályok völgye, keleti völgy
Felfedezés dátuma1899
FeltártaVictor Loret
Előző
Következő
KV36
KV38
Királyok völgye 37 (Egyiptom)
Királyok völgye 37
Királyok völgye 37
Pozíció Egyiptom térképén
é. sz. 25° 44′ 27″, k. h. 32° 36′ 08″25.740833°N 32.602222°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Királyok völgye 37 témájú médiaállományokat.
A sír izometrikus képe, alaprajza és oldalnézeti metszete egy 3D-modell alapján

A Királyok völgye 37 (KV37) egy egyiptomi sír a Királyok völgye keleti völgyében, a délnyugati vádi déli ágában, a KV34 alatt. A XVIII. dinasztia idején készült, valószínűleg III. Thotmesz uralkodása alatt. Tulajdonosa ismeretlen. Csak részben tárták fel.[1]

A sír egyenes tengelyű, hossza 18,39 m, területe 38,04 m². Egy bejárati lépcsőből, egy folyosóból és egy ebből nyíló sírkamrából áll. Díszítetlen. Tervrajza és elhelyezkedése alapján királysírnak vagy királyi családtag sírjának épülhetett, és az itt talált csontdarabok és cserépedények alapján valószínűleg temettek is bele. Az előkerült leletek sokfélesége – IV. Thotmesz fa szobrocskája és szobortalapzata, I. Széthi edénytöredéke, osztrakonok – azt sugallja, később rablók használhatták rejtekhelyül,[1] esetleg a Királyok völgye 4-hez hasonlóan műhelyként használták az I. Pinedzsem korabeli újratemetéseknél a temetkezési kellékek feldolgozásához.[2]

Források

  1. ↑ a b Theban Mapping Project: KV37. . (Hozzáférés: 2018. január 24.)
  2. ↑ Nicholas Reeves – Richard H. Wilkinson: The Complete Valley of the Kings (Thames & Hudson, 1996), p.182

Külső hivatkozások