Kettős vámrendszer Magyarországon
A mai világban a Kettős vámrendszer Magyarországon különböző területeken jelentős jelentőségre tett szert. Akár tudományos, akár szakmai, akár személyes szférában, a Kettős vámrendszer Magyarországon olyan érdekes és releváns téma, amely megérdemli a mélyreható feltárást. Hatása számos területre kiterjed, a társadalmi trendektől a technológiai fejlődésig mindenre hatással van. Ebben a cikkben elmélyülünk a Kettős vámrendszer Magyarországon lenyűgöző világában, feltárva következményeit, időbeli alakulását és a mai társadalomra gyakorolt hatását. A Kettős vámrendszer Magyarországon eredetétől napjainkig olyan alapvető elemmé vált, amely megérdemli, hogy teljes egészében elemezzük és megértsük.
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Mária Terézia az ipar fejlesztése érdekében a birodalom köré 1754-ben védvámvonalat húzott (első vámhatár). Eltörölte a Lajtán túli területek belső vámjait, ugyanakkor Magyarországon meghagyta a tartományok (Erdély, Temesköz, Horvátország, Magyarország) közötti vámokat, valamint az Ausztria és Magyarország között fennálló vámhatárt (második vámhatár). A belső vámhatárra azért volt szükség, mert a magyar rendek nem voltak hajlandóak lemondani az adómentességükről, a bécsi udvar pedig így próbálta növelni magyarországi adóbevételeit. A rendelkezés erősítette az osztrák–cseh ipar helyzetét, de biztosította a magyar mezőgazdasági termékek piacát is, viszont visszavetette a magyar ipar helyzetét, így Magyarország agrárországgá vált. A vámrendszer 1850-ig maradt érvényben. Céljai közt szerepelt, hogy megakadályozza bármilyen késztermék bevitelét Magyarországra a Habsburg birodalmon kívülről.
Források
- https://ado.hu/ado/maria-terezia-adointezkedesei-a-feudalizmust-nyujtottak-el/
- Vectigal des Königreichs Hungarn, und der darzuangehörigen Ländern. Wien, 1754. Egykorú nyomtatvány latin és német nyelven. A közölt részletek aza-b, e lapról valók. Ford. Berlász Jenő. Közli: Sinkovics István : Magyar történeti szöveggyűjtemény. 1526-1790. II. kötet 995-966. oldal
- https://en.mandadb.hu/dokumentum/341087/Sinkovics_Magyar_trtneti_szveggyjtemny_msodik_ktet.pdf
- https://en.mandadb.hu/tetel/191742/Magyar_torteneti_szoveggyujtemeny_22
- Eckhard Ferenc: A BÉCSI UDVAR
GAZDASÁGI POLITIKÁJA MAGYARORSZÁGON MÁRIA TERÉZIA KORÁBAN. Budapest, 1922.
|
Ez a történelmi tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
