Ebben a cikkben elmélyülünk a Kerekes József (geográfus) lenyűgöző világában, feltárva annak számos oldalát, valamint elmélyülve annak fontosságában és az élet különböző területeire gyakorolt hatásában. Ezen a vonalon fogjuk felfedezni, hogy a Kerekes József (geográfus) hogyan volt az emberiség történetének alapvető darabja, amely kultúrákat, mozgalmakat és döntő döntéseket befolyásolt. Az eredetétől a mai relevanciájáig belemerülünk a Kerekes József (geográfus) részletes elemzésébe, kitérve annak társadalmi, gazdasági, politikai és kulturális szférában gyakorolt hatásaira. Készüljön fel egy izgalmas és gazdagító utazásra, amely elvezeti Önt ahhoz, hogy megértse a Kerekes József (geográfus) valódi nagyságát a mai világban.
Kisiparos szülők gyermeke volt. Alsó- és középfokú iskoláit Miskolcon végezte. 1929-ben Miskolcon érettségizett, majd a Budapesti Műszaki Egyetem gépészmérnöki karán folytatta tanulmányait. A geológia iránti erős érdeklődése miatt 1930-ban átiratkozott a Pázmány Péter Tudományegyetem földrajz-természetrajz tanári szakára. 1937-ben A tárkányi öböl morfológiája című témakörből doktorált. 1939-1940-ben a bécsi Collegium Hungaricum ösztöndíjasaként végzett kutatómunkát. Rendszeres tanulmányutakat tett a Keleti-Alpokban. Tudományos munkássága elsősorban karsztvidékek morfogenetikai és hidrológiai problémáinak megoldására irányult, de foglalkozott periglaciális jelenségek és folyamatok értelmezésével, valamint teraszmorfológiai kérdésekkel is. Sokat dolgozott a budai Várban lévő Barlangtani Múzeum kialakításán.
1945-ben kivándorolt Argentínába, ahol geológusként tevékenykedett. 1954-ben áttelepült Brazíliába, s többek között a Curucuina folyó völgyében végzett földtani térképező munkát. 1957 elejétől a Prospect vállalat alkalmazottjaként a Tocantins-medence hordaléklerakódásait és az itteni hajóút nehézségeit vizsgálta. Miközben a Carolina városka környékén elterülő széntelepek földtani viszonyait tanulmányozta, halálos kimenetelű baleset áldozata lett.
A kővágóőrsi "madáritatók". Földrajzi Zsebkönyv, 1943.
A budakörnyéki hévvizes barlangokról. Földrajzi Zsebkönyv, 1944. 6. évf. 21–33. old.
Foszfátkutatások a homorodalmási barlangokban. (Csak cím, kézirat hiánya miatt nem jelent meg.) Beszámoló a Magyar Királyi Földtani Intézet vitaüléseinek munkálatairól, 1944. 6. évf. 4. füz. 163. old.