Kensington-palota

A mai világban a Kensington-palota olyan témává vált, amely nagyon fontos és sok ember számára érdekes. Akár a társadalomra, akár a populáris kultúrára gyakorolt ​​hatásáról, akár a történelemben betöltött relevanciájáról, akár a jövőre vonatkozó lehetőségekről van szó, a Kensington-palota az élet minden területéről felkeltette az egyének figyelmét. Az akadémikusoktól a szórakozás szerelmeseiig és a különböző területek szakembereiig úgy tűnik, mindenki talál némi értéket a Kensington-palota jelenség további feltárásában és megértésében. Ebben a cikkben a Kensington-palota különböző aspektusaiban és perspektíváiban fogunk elmélyülni, azzal a céllal, hogy átfogó és gazdagító képet nyújtsunk erről a manapság annyira aktuális témáról.

Kensington-palota
a déli homlokzat előtt III. Vilmos angol király szobra
a déli homlokzat előtt III. Vilmos angol király szobra
Ország Egyesült Királyság
TelepülésKensington és Chelsea kerület
ÉpítészChristopher Wren
Stílusbarokk

TulajdonosEarl of Nottingham
Elhelyezkedése
Kensington-palota (London)
Kensington-palota
Kensington-palota
Pozíció London térképén
é. sz. 51° 30′ 19″, ny. h. 0° 11′ 18″51.505278°N 0.188333°WKoordináták: é. sz. 51° 30′ 19″, ny. h. 0° 11′ 18″51.505278°N 0.188333°W
Térkép
[
Kensington-palota weboldala]
A Wikimédia Commons tartalmaz Kensington-palota témájú médiaállományokat.

A Kensington-palota a brit királyi család tagjai által használt építmény. A palota a Kensington Gardensben, a londoni Kensington és Chelsea kerületben található.

Építése és története

A Sir Christopher Wren által újratervezett kastély korábban vidéki magánrezidencia volt, 1689-ben pedig II. Mária angol királynő és III. Vilmos angol király kibővíttették, mert nem bírták elviselni a Whitehall téli nyirkosságát. A következő 70 év során a palota egyre fontosabbá vált az ország társadalmi és politikai életében. I. és II. György életében az ingatlan pazar dísztermekkel lett berendezve, és kiemelkedő bútor- és festménygyűjteményt kapott. William Kent kidolgozott mennyezeti dekorációi különösen jól ismertek. II. György halála után (1760) az épület egyre inkább veszített jelentőségéből. A mai napig többé nem lakott uralkodó benne. 2019-ben a Kensington-palotát körülbelül 510 000 ember kereste fel.[1]

Viktória hercegnő 1819-ben itt született, és az úgynevezett Kensington-rendszer szigorú felügyelete alatt nőtt fel. Amikor 1837 júniusában nagybátyja, IV. Vilmos halála után királynő lett, azonnal a Buckingham-palotába költözött.

A palotát 1912-ben nyitották meg először a nagyközönség előtt. A londoni City relikviáiból és egyéb tárgyakból rendeztek itt kiállítást, amely több mint 13 000 embert vonzott egyetlen nap alatt. Ma itt csodálhatjuk meg a Londoni Múzeum kiállításait.

Használata

Eduárd kenti herceg és felesége, Katalin sokáig csak a palota bizonyos részeit, nevezetesen a Wren House-t lakták. 2013 elején Vilmos walesi herceg és felesége, Katalin közös lakásba költözött a Kensington-palotában.[2] Lányuk születése után a család ideiglenesen az Anmer Hallban lakott.[3] Ma Vilmos és Katalin él a lakásban három gyermekével az 1A apartmanban, ahol az irodáik találhatók; 2022 nyarán azonban átköltöztették fő rezidenciájukat a windsori kastély területén található Adelaide Cottage-ba.

Az eljegyzés bejelentése óta Henrik sussexi herceg és neje, Meán a Kensington-palota területén található Nottingham Cottage-ban lakott, majd 2019 tavaszán a Frogmore Cottage-ba költöztek.

Diana ott élt 1981-től egészen 1997-ben bekövetkezett haláláig. Az átfogó felújítás után a palota nagy része nyitva áll a látogatók előtt.[2]

Képgaléria

További információk

Jegyzetek

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Kensington Palace című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.