Keleti delfin
Ebben a cikkben a Keleti delfin érdekes témájában elmélyülünk. Ezen a vonalon megvizsgáljuk azokat a különböző szempontokat, amelyek a Keleti delfin-et ma is fontos és érdekes témává teszik. Az eredetétől és fejlődésétől a társadalomra gyakorolt hatásáig alaposan megvizsgáljuk a Keleti delfin minden aspektusát. Hasonlóképpen elemezzük a Keleti delfin különböző területekre gyakorolt hatásait, kiemelve jelentőségét az akadémiai, kulturális, társadalmi és technológiai területeken. Ezen a feltáráson keresztül arra törekszünk, hogy megvilágítsuk a Keleti delfin-et jellemző árnyalatokat és bonyolultságokat, olyan átfogó jövőképet kínálva, amely lehetővé teszi az olvasó számára, hogy megértse annak hatókörét és relevanciáját a jelenlegi kontextusban.
 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Az állat feje
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 A faj mérete az emberhez viszonyítva
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Sebezhető      
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Sousa chinensis (Osbeck, 1765) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 Elterjedési területe
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Keleti delfin témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Keleti delfin témájú kategóriát. |
A keleti delfin (Sousa chinensis) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a delfinfélék (Delphinidae) családjába tartozó faj. Egyéb nevei: keleti púposdelfin és gadamu.
Nemének a típusfaja.
Előfordulása
Elterjedése nem nagyon ismert és nem biztos, hogy folyamatos Afrika déli részétől egészen Ausztráliáig. A Fülöp-szigetek környékén még nem észlelték, bár valószínűleg ott is előfordul. Főleg a trópusi és szubtrópusi vizekben él. Ritkán látható a partoktól néhány kilométerrel távolabb, a mangrove-mocsaras, lagúnás partokat és folyótorkolatokat, valamint zátonyokat, homok- és iszappadokat kedveli. Néha felúszik a folyókba, bár árral szemben néhány kilométernél ritkán jut messzebbre, és többnyire az árapály területein belül marad. A 20 m-nél sekélyebb vizeket kedveli, és a nyíltabb partok mentén általában a hullámveréses övben található.
Megjelenése
Testhossza 2–2,8 méter, tömege 150–200 kilogramm. A púposdelfinek rendszerezése még vita tárgya. Lehetséges, hogy legalább 5 fajuk van, de a szerzők többsége jelenleg csak kettőt fogad el: a keleti és a nyugat-afrikai púposdelfint. A keleti delfinnek azonban biztosan létezik 2 különálló populációja: az egyik az indonéziai Szumátrától nyugatra található, a másik a szigetektől keletre és délre. A nyugati állatoknak jellegzetes zsírpúpja van, míg a keletieknek púp helyett hátúszó van a hátán, ami középen helyezkedik el. Összetéveszthető a palackorrú delfinnel, de Szumátrától keletre jellemző lehet a szokatlan felszíni viselkedése, míg az azonosításhoz nyugaton elegendő a púpos hát is.
Életmódja
Általában nehéz megközelíteni, merüléssel kerüli ki a csónakokat, és csak bizonyos távolságban bukkan elő a menetiránnyal ellentétes oldalon. Ritkán úszik az orrvizeken. Felszíni viselkedése jellegzetes: lapos, 30-45° -os szögben töri át a felszínt, arcorra tisztán látható, és néha a feje is, pár másodperccel később hátát meggörbíti és a farkúszója is láthatóvá válhat. Felszínre jöhet 40-60 másodpercenként, de percekig is tartózkodhat a víz alatt. Általában lassan úszik, de udvarláskor nagy sebességgel üdvözölhetik egymást körbe-körbe. Egyik oldalára fordulva mellúszóját a levegőben lengetheti. Néha kémlelődik. Gyakran ugrik, főként a fiatal állatok, és a bonyolult hátrabukfenc sem ritka. Táplálkozás közben a farkát csapkodhatja. Társulhat palackorrú delfinekkel, ritkábban rücskösfarkú disznódelfinnel és trópusi delfinnel is. Átlagos csoportmérete 1-25 példányból áll, a kis csoportok összeállhatnak nagyobbakká. Tápláléka halakból áll.
Szaporodása
Az újszülött mérete kb. 1 méter, tömege kb. 25 kilogramm.
Források
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2011. augusztus 21.)
- Mark, Carwardine. Bálnák és Delfinek, Határozó Kézikönyvek sorozat 11. Panem-Grafo (1995). ISBN 963-545-052-4
