Kassai privilégium

A Kassai privilégium témája ma az egyik legrelevánsabb és legvitatottabb téma. A Kassai privilégium évtizedek óta tanulmányozási és érdeklődési tárgya volt a különböző területek szakértőinek, akik megpróbálták megérteni jelentőségét és a társadalomra gyakorolt ​​hatását. Ebben a cikkben a Kassai privilégium különböző aspektusait fogjuk megvizsgálni, az eredetétől a mai hatásig. Elemezzük a Kassai privilégium körül létező különböző elméleteket és véleményeket, valamint annak alakulását az évek során. Továbbá megvizsgáljuk, hogy a Kassai privilégium hogyan befolyásolta a mindennapi élet különböző aspektusait, és reflektálunk a lehetséges jövőjére és kilátásaira.

A kassai privilégium

A kassai privilégiumot I. (Nagy) Lajos magyar és lengyel király adta ki 1374. szeptember 17-én. A privilégium garantálta, hogy a lányai, Katalin, Mária vagy Hedvig közül az egyik a király halála után a lengyel trónra léphet.

Mivel Lajosnak nem született fia, biztosítani akarta lányai uralkodását a halála után. Ez Magyarországon nem ütközött akadályba, de a lengyel rendek csak férfiágon ismerték el az Anjou-ház trónöröklésének jogát. Ennek céljából a lengyel főpapokat és nemeseket Kassára hívták egy gyűlésre, ahol az Anjou-ház hívei bezáratták a kapukat és nem engedtek senkit távozni, amíg végül elfogadták a 19 szakaszból álló kassai privilégiumot.

A szerződés elsősorban a királylányok trónörökléséről rendelkezett, ennek elismerése fejében bővítette a lengyel nemesség előjogait. Biztosította Lengyelország területi sérthetetlenségét és fölmentette mindenféle királyi adó alól. A király vállalta továbbá, hogy a nádor, várnagy, bíró, alkamarás élethossziglani főhivatalokat idegenekre nem ruházza.

Források

További információk