A Karnevál témája az utóbbi időben sok ember figyelmét felkeltette. A társadalomra gyakorolt hatásától a mindennapi életre gyakorolt hatásáig a Karnevál széles körű érdeklődést váltott ki különböző területeken. Ahogy folytatjuk a Karnevál feltárását és jobb megértését, új nézőpontok és kérdések merülnek fel, amelyek arra ösztönöznek bennünket, hogy elgondolkodjunk a Karnevál fontosságán és relevanciáján. Ebben a cikkben a Karnevál különböző aspektusaiba merülünk bele, megvizsgáljuk a hatását a különböző területeken, és megvitatjuk jelentőségét a jelenlegi kontextusban.
Karnevál | |
![]() | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Karnevál témájú médiaállományokat. |
A karnevál vagy hagyományos magyar nevén „a farsang farka” a farsangi időszaknak a farsangvasárnaptól húshagyókeddig tartó utolsó három napja, ami nagy mulatságok közepette zajlik.
A karnevál valójában ősi télbúcsúztató, tavaszköszöntő népünnepély, amelyet beiktattak a vallási ünnepek közé. A farsang hagyományosan vízkereszttől húshagyókeddig tart. Ebben az értelemben a farsangi karnevált mint jelmezes, táncos népünnepélyt a húsvétot megelőző 47. napon, húshagyókedden rendezik meg és még aznap éjfélkor, a hamvazószerda beköszöntekor befejeződik. (A nagyböjt a húsvétvasárnap előtti 40 böjti hétköznap)
A carnevale szó a „carne” (latin) „hús” szóból és a „levare” vagy „vale” (latin) „elhagyni”, illetve „búcsúzom/~isten veled” szavakból eredeztethető: „búcsúzás a hústól”.
A karnevál elnevezést időnként és helyenként helytelenül használják. Például a Debreceni Virágkarnevál neve megtévesztő, hiszen ezt augusztus 20-án tartják, tehát nem farsangi esemény.