Ez a cikk a Karmøy témával foglalkozik, amely az elmúlt években a társadalom különböző aspektusaira gyakorolt hatása miatt nagy jelentőségűvé vált. Megjelenése óta a Karmøy vitákat, vitákat generált, és számos területen tanulmányok és kutatások tárgya. Az idő múlásával a Karmøy fejlődött és alkalmazkodott a környezet szükségleteihez, és az emberek széles körének érdeklődésére számot tartó témává vált. Ebben az értelemben fontos feltárni a Karmøy által kínált több oldalt és perspektívát, valamint társadalmi, kulturális, gazdasági és politikai vonatkozásait.
Karmøy község (norvégül kommune) Norvégia délnyugati részében, Rogaland megyében (fylke), Haugesund városától délnyugatra.
Területe 219,2 km2, népessége 39 354 (2009. január 1-jén).[1]
A község 1965. január 1-jen jött létre, Kopervik, Skudeneshavn, Skudenes, Stangaland, Torvastad, Åkra és Avaldsnes jórésze egyesülésével.
Nevének óészaki alakja Körmt volt. Ez a név valószínűleg a karmr szóból származott, ami a faház tetőhomlokzatát jelöli (ebben az összefüggésben pedig oltalmazó szigetet). A név végén szereplő øy, aminek jelentése „sziget”, később került a szó végére.
Címerét a község 1975. április 18-án kapta. Ezüstszín gyémantot és keresztet ábrázol vörös háttérben. A gyémant a szárazföldet védelmező szigetet jelképezi, a kereszt az avaldsnesi templomot, amely a középkorban királyi kápolna volt.[2]
Karmøyből számos kőkori. bronzkori és vaskori lelet ismert.