Karelicsi
Napjainkban a Karelicsi olyan téma, amely nagy érdeklődést vált ki a társadalomban. Akár az emberek életére gyakorolt hatása, akár az akadémiai területen betöltött relevanciája miatt, a Karelicsi olyan téma, amelyet érdemes alaposan megvizsgálni. Ebben a cikkben a Karelicsi-hez kapcsolódó különböző szempontokat elemezzük, a történelmi eredettől a mai hatásig. Ezen túlmenően a Karelicsi-ről szóló különféle nézőpontokkal és véleményekkel foglalkozunk, hogy átfogó és többes számú elképzelést nyújtsunk a témáról. A populáris kultúrában betöltött fontosságától a politikai dimenzióig a Karelicsi olyan téma, amely arra hív bennünket, hogy reflektáljunk és megkérdőjelezzük felfogásunkat. Csatlakozzon hozzánk a Karelicsi ezen a körútján, és fedezze fel velünk annak számos oldalát.
| Karelicsi | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Fehéroroszország | ||
| Alapítás éve | 1395 | ||
| Irányítószám | 231432 | ||
| Körzethívószám | 1596 | ||
| Testvérvárosok | Lista
| ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 5546 fő (2025. jan. 1.)[1] | ||
| Tszf. magasság | 149 m | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 53° 33′ 59″, k. h. 26° 08′ 33″53.566389°N 26.142500°EKoordináták: é. sz. 53° 33′ 59″, k. h. 26° 08′ 33″53.566389°N 26.142500°E | |||
 | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Karelicsi témájú médiaállományokat. | |||
Karelicsi (Карэлічы, oroszul Кореличи, lengyelül Korelicze, jiddis nyelven Karelits) városi jellegű település Fehéroroszország Hrodnai területének keleti részén, a Karelicsi járás székhelye. Hrodnától 185 km-re keletre, a Ruta-patak partján fekszik. 1999-ben 7,8 ezer lakosa volt.
Történelem
Első írásos említése 1395-ből származik, a 15. században a Litván Nagyfejedelemség egyik települése volt. 1505-ben a krími tatárok pusztították el, 1594-ben már kisvárosként (mesztecsko) szerepel. A 17. század közepén a Radziwiłł-család birtoka lett, akiknek székhelye a közeli Nyaszvizsban volt. Ők létesítették itt az első szövőmanufaktúrákat. 1655-ben az orosz-svéd háború folyamán a svédek csaknem teljesen elpusztították. 1706-ban (ezúttal az Északi háború keretében) újra a svédek rombolták le. 1795-ben, Lengyelország harmadik felosztásakor Oroszországhoz csatolták. 1833-1862 között cukorgyártó manufaktúra üzemelt itt. 1897-ben 2559 lakosa volt. Az első világháború során a település frontvonalba került, ismét súlyos károkat szenvedett. 1920-1939 között Lengyelország Nowogródeki vajdaságához tartozott. 1939-ben a Szovjetunióhoz csatolták, a következő évben járási székhely lett. A németek 1941. június 26. – 1944. július 8. között tartották megszállva, a korábban jelentős zsidó lakosságot csaknem teljesen kiirtották (a járásban 3747 lakost öltek meg). 1958. április 30-án városi jellegű településsé nyilvánították.
Gazdaság
A településen lenfeldolgozó és élelmiszeripar működik. Sörgyárát 1858-ban alapították.
Karelicsin áhalad a P11-es út, amely Navahrudakkal (22 km) és Miren (27 km) valamint Sztovbcin (36 km) keresztül a Minszki autópályával teremt összeköttetést.
.
Nevezetességek
A település főterén (Szeptember 17-tér) áll legértékesebb műemléke, az 1866-ban épült Szt. Péter és Pál-templom, valamint a járási adminisztráció épülete. Katolikus templomát a lengyelek építtették 1938-ban. A navahrudaki országút mentén áll a második világháború hősi emlékműve. A sörgyár 19. századi épülete is említést érdemel.
További információk
Források
- ↑ Численность населения на 1 января 2025 г. и среднегодовая численность населения за 2024 год по Республике Беларусь в разрезе областей, районов, городов, поселков городского типа. The population as of January 1, 2025 and the average annual population for 2024 in the Republic of Belarus by regions, districts, cities and urban-type settlements . National Statistical Committee of the Republic of Belarus, 2025. március 28.
