Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Karcagi birkapörkölt hatását a kortárs társadalomra. A Karcagi birkapörkölt érdeklődés és vita tárgya a tudás különböző területein, a társadalomtudományoktól a technológiáig. Hatása túlmutat a földrajzi és kulturális határokon, és relevanciája folyamatosan változik. Ezeken az oldalakon végig fogjuk elemezni azokat a különböző szempontokat, amelyek a Karcagi birkapörkölt jelenlétét a jelenlegi valóságunkban, valamint a jövőre vetítik. Az eredetétől a gyakorlati vonatkozásaiig egy olyan mély elemzésbe fogunk beleásni, amely egy olyan témára igyekszik rávilágítani, amely annyira releváns, mint amilyen a jelenkorban megkerülhetetlen.
| Karcagi birkapörkölt | |
| Típus | húsétel |
| Nemzet, ország | Magyarország |
| Alapanyagok | juhhús, só, vöröshagyma, pirospaprika, csöves paprika, zsír |
A karcagi birkapörkölt a Nagykunság jellegzetes étele. Az Alföld legnagyobb állattartó körzetében a juhhús jelentős húsétel volt. A népi húsfogyasztás jelentős részét adta. A juh húsát nem tartósították, hanem a levágás után az egész birka húsmennyiségét elfogyasztották. A nagykunsági birkaételek jellegzetessége, hogy a birkatestet egyszerre főzik meg. A karcagi birkapörkölt nevében a „karcagi” jelző nem Karcag városát, hanem a juh elkészítési módját jelenti: az egészben feldolgozott juh eleinte víz hozzáadása nélküli pörkölése, majd az előzetesen megperzselt fejjel, körmökkel és farokkal, a pacallal és belsőségekkel együtt történő főzése. Fűszerezéshez csak vöröshagymát, fokhagymát, őrölt és csövespaprikát és sót használnak. Kezdetben erős, majd közepes lángon pörkölik. A főzéshez akkora öntöttvas lábost használnak, amelyben egy egész állat húsa elfér. A karcagi birkapörköltet 2013-ban hungarikummá nyilvánították.[1][2][3]