A mai világban a Karakül juh váratlan jelentőséget kapott. Akár a társadalomra gyakorolt hatása, akár a populáris kultúrában betöltött visszhangja, akár a tudományos életben betöltött jelentősége miatt, a Karakül juh a vita és az elmélkedés központi témájává vált. A kezdetektől a mai fejlődésig a Karakül juh megjelölte az előtte és utána azt a módot, ahogyan a minket körülvevő világot észleljük. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Karakül juh-hez kapcsolódó különböző szempontokat, elemezzük a különböző területekre gyakorolt hatását és a valóságunk alakításában betöltött szerepét.
A karakül juh Közép-Ázsiából származó juhfajta, melyet Üzbegisztán Qorako‘l nevű városáról neveztek el. Régészeti leletek tanúsága szerint már i.e. 1400-tól kezdve tenyésztik ebben a régióban, így valószínűleg a legrégebben háziasított juhfajta.[1] Nyáron, hogy felkészüljenek az ínségesebb idők átvészelésére, zsírpárnákat növesztenek a farkukon, ezért zsírfarkú juhnak is nevezik őket.[2] Rendkívül kíméletlen környezetben is képesek életben maradni.[1]
Tenyésztik tejéért, húsáért, faggyújáért és prémjéért is, a perzsaszőrme is ebből a fajtából készül.[1][3] Gyapjából erős fonalat készítenek szőnyegszövéshez.[1]
Erős fogazattal rendelkezik, ellenáll a parazitáknak és a körömgyulladásnak. Közepes méretű állat, a kos 80-100 kilogramm tömegű, a jerke 45-70 kilogramm közötti. A bárányok általában koromfeketén születnek, majd fokozatosan szürkéssé, szürkésbarnává válik a színük, egyéb árnyalatokkal tarkítva.[1]
Gyapjújuk minősége kitűnő, már a fiatal 1-2 hetes bárányok bundájából készült prémet is felhasználják, ezt asztrahán prémnek nevezik.