Kamrai sövényhiány
A mai világban a Kamrai sövényhiány továbbra is nagy jelentőségű és sokak számára érdekes téma marad. Akár a Kamrai sövényhiány fontosságáról beszélünk a modern társadalomban, akár a Kamrai sövényhiány mindennapi életünkre gyakorolt hatásáról, tagadhatatlan, hogy milyen hatással van életünkre. Az idő múlásával a Kamrai sövényhiány fejlődött és új dimenziókra tett szert, és számos területen vitatémává vált. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Kamrai sövényhiány különböző aspektusait, és elemezzük relevanciáját a mai világban.
| Kamrai sövényhiány | |
 | |
| Szinonimák | VSD |
| Angolul | ventricular septal defect |
| OMIM | |
| DiseasesDB | 13808 |
| MedlinePlus | 001099 |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kamrai sövényhiány témájú médiaállományokat. | |
A kamrai sövényhiány (angol neve: ventricular septal defect, orvosi szaknyelvben rövidítése VSD) veleszületett szívfejlődési rendellenesség, melyben a szív jobb és bal kamráját elválasztó izmos-hártyás falon (sövény) egy vagy több lyuk (defektus) helyezkedik el. Az egyik leggyakoribb szívfejlődési rendellenesség. Számos másik, komplex szívbetegséggel vagy gyakran fordul elő együtt, vagy azoknak a részét képezi (pl. Fallot-tetralógia).[1]
Tünetei és kórélettana
A bal kamra a tüdőből származó oxigéndús vért szállítja az aortán át a test többi részébe, míg a jobb kamra az onnan visszatérő, oxigénszegény vért szállítja vissza a tüdőbe. A sövényen jelenlévő lyukakon a kétfajta vér keveredik.
Ennek következménye, hogy a bal kamra kevésbé oxigéntelített vért szállít a szervezetbe, teljes szervezeti hypoxiát okozva. Ez megnöveli a szervezet vérigényét és a szív túlterhelését, erőteljesebb, illetve gyorsabb pumpálásra való ingerlését eredményezi. A szervezet, érzékelve az oxigénhiányt, szaporább légzéssel próbálja a hibát kompenzálni. Az oxigénhiány fáradékonysághoz, levertséghez is vezet.
Hosszabb távon, kezelés nélkül a szív túlterhelése szívelégtelenséghez, a jobb kamrába, majd onnan a tüdőbe áramló fölösleges vér pedig a tüdőartériákban magas vérnyomáshoz (pulmonáris hipertónia) vezet; ez utóbbi hosszabb távon a tüdőerek és keringésük károsodásához vezethet.[2]
Kezelése
A kamrai sövényhiány kezelése nagy mértékben függ a defektusok számától és méretétől. Kisebb mértékű sövényhiány esetén csak megfigyelés indokolt, esetleges gyógyszeres kezeléssel, amely lecsökkenti a megnövekedett szívterhelést.[2]
Amennyiben a hiba súlyos, illetve végleges terápia indokolt, ez általában nyitott szívműtéttel történik, még gyermekkorban. Ekkor a defektusokat műanyag folttal, esetleg varrattal korrigálják. A műtét utáni prognózis rendkívül jó; néhány esetben a foltok nem illeszkednek kellően jól, így kisebb defektusok fennmaradhatnak, viszont ezek az esetek döntő többségében fél éven belül eltűnnek. A sebészeti beavatkozáson átesett betegek később csak rutinvizsgálatokra kell bejárjanak, ezeken felül viszont aktív, egészséges életet élhetnek.[1]
Jegyzetek
- ↑ a b Kamrai sövényhiány (VSD) (magyar nyelven). Gokvi. (Hozzáférés: 2025. február 17.)
- ↑ a b www.kardiokozpont.hu: Kamrai sövényhiány - Kardioközpont (magyar nyelven). www.kardiokozpont.hu. (Hozzáférés: 2025. február 17.)
Irodalom
- Klaus Holldack, Klaus Gahl: Auskultation und Perkussion. Inspektion und Palpation. Georg Thieme Verlag, Stuttgart 1955; 10., felülvizsgált kiadás Stuttgart 1986, ISBN 3-13-352410-0, 192., 193., 196., 197. oldal
- Franz Grosse-Brockhoff, Franz Loogen, Adalbert Schaede: Angeborene Herz- und Gefäßmißbildungen, in: Handbuch der inneren Medizin, 4. kiadás, 9. kötet, 3. rész, Springer-Verlag, Berlin / Göttingen / Heidelberg 1960, Különleges rész, V. fejezet: Ventrikelseptumdefekt, 217–249. oldal
 |
Az itt található információk kizárólag tájékoztató jellegűek, nem minősülnek orvosi szakvéleménynek, nem pótolják az orvosi kivizsgálást és kezelést. A cikk tartalmát a Wikipédia önkéntes szerkesztői alakítják ki, és bármikor módosulhat. |
