KV–1

KV–1
1942-es kivitelű KV–1 finn jelzéssel
1942-es kivitelű KV–1 finn jelzéssel
Típusnehéz harckocsi
Fejlesztő ország Szovjetunió
GyártóKirov gyár
Gyártási darabszám3230
Általános tulajdonságok
Személyzet5 fő
Hosszúság6,75 m
Szélesség3,35 m
Magasság2,75 m
Tömeg48 000 kg
Páncélzat és fegyverzet
Páncélzat30–90 mm
Elsődleges fegyverzet76,2 mm-es F–34 típusú harckocsiágyú
Másodlagos fegyverzet3 vagy 4 db 7,62 mm-es DT géppuska
Műszaki adatok
MotorV–2K típusú, V12-es hengerelrendezésű dízelmotor
Teljesítmény373 kW (600 LE)
Sebességműúton 37, terepen 15 km/h
Hatótávolság210-230 km
(KV-1S M1942) 380 km
A Wikimédia Commons tartalmaz KV–1 témájú médiaállományokat.

A KV–1 (KV – Kliment Vorosilov) szovjet nehéz harckocsi a második világháború időszakából. 1940 márciusa és 1942 augusztusa között gyártották. A KV–2 megjelenéséig a típusjelben nem volt sorszám, csak a KV típusjelet használták. A szovjet–finn téli háborúban és a második világháborúban alkalmazta a Vörös Hadsereg.

Története

A Vörös Hadsereg már az 1930-as évek elején csapatszolgálatba kívánt állítani egy korszerű nehézpáncélost, de az ez időben zajló harckocsik programja kudarcba fulladt. A T–35, és a több toronnyal ellátott T–28 és SZMK harckocsik nem tudták teljesíteni a korszerű hadászati elvárásokat, így kénytelenek voltak félredobni a több toronnyal felszerelt, nehéz és lassú „cammogó erődök” koncepcióját, és újjá kellett tervezniük ezt a fegyvernemet. Ezért T-34-es közepes harckocsi tervezésével párhuzamosan megkezdték a KV típusjelű (Kliment Vorosilov) nehézharckocsi-sorozat kifejlesztését. Valójában a KV-1 egy toronnyal felszerelt SZMK volt. A Szovjetunió megtámadásakor még kevés példány állt hadrendben, a gyártás csúcspontja már a háború idejére esik. 1943 után fokozatosan a KV–85 modell váltotta fel.

Felépítés

Páncéltest

A T–34-eshez hasonlóan ezt a modellt is egy toronnyal látták el, a teste vastag, döntött lemezekből készült. A 90 mm-es homloklemezt, a tornyot és a lánctalp feletti oldalt a németek a Barbarossa hadművelet idején saját harckocsijaik lövegeivel nem tudták átütni, ezért a KV–1 azon kevés szovjet eszközök közé tartozott, amelyek sikerrel vették fel a harcot a német páncélosokkal. A KV–1-et csak a zuhanóbombázók és a FlaK 36-os légvédelmi lövegek voltak képesek leküzdeni. A helyzeten kissé változtatott, amikor a frissen rendszerbe állított PaK 40-es, 7,5 cm-es vontatott löveg 1941 novemberében megérkezett a keleti frontra.

Fegyverzet

Az első sorozat fegyverzete nem volt elegendő a megerősített állások áttörésére, ezért új toronnyal és fegyverzettel látták el.

Alkalmazás

A kis sebesség miatt manőverező képessége gyenge, ezért nyílt ütközetekben – ahol a német páncélosok könnyen megkerülhették – ritkán vetették be. Legnagyobb sikereit beásott védelemben aratta.

Változatai

Kilőtt KV–1 Kaunas mellett

Galéria

Lásd még

Jegyzetek

  1. "Panther and its Variants" by Walter Spielberger 269. oldal
  2. FlaK - Flugzeugabwehrkanone (=légvédelmi ágyú, németül)

Források

Ez a hadtudományi vagy haditechnikai tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!