Kőzettan
Sötét timsópala, Brétignolles közelében, Vendée megyében, Franciaországban
A kőzettan a kőzetek tanulmányozásával foglalkozó tudomány, a geológia egyik részterülete.
Elsődleges céljai
A különféle kőzetek
- leírása és rendszerezése:
- összetételük – kémiai és ásványos összetételük, illetve ősmaradványaik,
- morfológiájuk – szerkezetük és szövetük jellemzői,
- megjelenésük – bolygó(n)kon való előfordulásuk és eloszlásuk alapján.
- képződési módjának felderítése, különös tekintettel azok
- fizikai és kémiai feltételeire,
- kapcsolataira egyéb földtani folyamatokkal (lemeztektonika, forró pontok, üledékgyűjtő medencék stb.)
- a bolygó(n)k szerkezetének és kémiai összetételének modellezésére,
- a kémiai evolúció törvényszerűségeinek felderítésére.
Fő részterületei
Vizsgálatának tárgya szerint három ágát különítjük el:
A magmás és metamorf kőzetek vizsgálatának leíró (a kőzetek fiziko-kémiai jellemzőit, ásványos és kémiai összetételét számba vevő; a kőzeteket ezen ismérvek alapján csoportosító) ágazata a petrográfia; ugyanezen kőzetek keletkezését (körülményeit, folyamatát) modellező része a petrológia.
Különleges területe a kísérleti kőzettan, amely laboratóriumokban modellezi a természetes folyamatokat:
- a magmás és metamorf kőzetek (többfázisú szilárd rendszerek, olvadékok) kialakulását a mélyebb földkéregben és -köpenyben uralkodó nyomás- és hőmérsékletviszonyok mellett,
- különféle üledékek képződését.
Alkalmazott kőzettan
- szénkőzettan,
- kerogének kőzettana – olaj- és gáztartalmú kőzetekkel foglalkozik,
- archeometria – régészeti leletek származási helyének, lehetséges nyersanyagforrásainak és készítésük technológiájának ásvány-kőzettani vizsgálata,
- műszaki kőzettan – természetes és mesterséges építőanyagok (például beton, habarcs), hő-, hang- és elektromos szigetelőanyagok kőzettana.
Kapcsolódó szakterületek
- ásványtan (mineralógia)
- őslénytan
- geokémia
- termodinamika
- fizikai kémia
- kolloidika
- optikai- és elektronmikroszkópia
- analitikai kémia
- ércteleptan
A kőzettan nevezetes magyar geológusai
- Szabó József (1822–1894): Világhírű petrográfus és mineralógus. A selmecbányai bányászati akadémián tanult. 1848-ban Kossuth Lajos minisztériumába került és a szabadságharc idején a puskaporgyártásnál segédkezett mint Pest megyei salétrom-főfelügyelő. 1862-től a pesti egyetem ásvány-földtan tanszékének tanára, 1883–84-ben az egyetem rektora. Tudományos munkásságának fő területe Magyarország tercier (harmadkori) vulkanizmusának tanulmányozása; a tudományos kőzettanban a trachitrendszer kifejtése. Nevéhez fűződik a budapesti egyetem ásvány-kőzettani intézetének létrehozása, valamint számos egyetemi tankönyv megírása.
- Mauritz Béla (1881-1971): Petrográfus, mineralógus, egyetemi tanár. Krenner József tanársegédjeként a budapesti tudományegyetemen kezdte pályafutását, ahol 1943-44-ben rektor lett. Főként a hazai mélységi és kiömlési magmás kőzetek petrográfiája foglalkoztatta: például az erdélyi eleolitszienitek, a mecseki vulkanitok.
- Szádeczky-Kardoss Elemér (1903–1984): Pályáját a soproni egyetemen kezdte mint tanársegéd, a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem első rektora (1948-50), a szervezésével indult MTA Geokémiai Kutatólaboratórium (1955) igazgatója, de nevéhez kapcsolódik az MTA Föld- és Bányászati Tudományok Osztályának megszervezése (1965) is. A magyarországi szénkőzettan és a geokémia megalapítója, a lemeztektonika elmélet első hazai képviselője és népszerűsítője.
Források
- Kocsi Tibor: Geológia I. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1972.
- Kubovics Imre (2008): Általános kőzettan. A földövek kőzettana. Mundus, Budapest
További információk
A Wikimédia Commons tartalmaz Kőzettan témájú médiaállományokat.
- Szakmány György: A magmás kőzetek szövete, kézirat Archiválva 2016. március 5-i dátummal a Wayback Machine-ben
Kapcsolódó szócikkek
- Forrás-hegyi geológiai bemutatóhely (Felsőörs)
| Nemzetközi katalógusok |
|---|