A mai világban a Közszolgálati Közalapítvány nagy jelentőséggel bír a mindennapi élet különböző területein. Akár munka, akár szociális, kulturális vagy technológiai területen, a Közszolgálati Közalapítvány sok ember érdeklődésének témája lett. Hatása olyan jelentős volt, hogy számos vitát és ellentmondásos véleményt váltott ki a társadalomban. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Közszolgálati Közalapítvány különböző oldalait, és elemezzük a hatását különböző kontextusokban. Multidiszciplináris megközelítésen keresztül igyekszünk jobban megérteni a Közszolgálati Közalapítvány jelentőségét és következményeit a mai világban.
| Közszolgálati Közalapítvány | |
| Korábbi neve(i) | Közszolgálati Közalapítvány (2011–) |
| Alapítva | 2011. január 1. |
| Típus | közalapítvány |
| Jogelőd |
|
| Székhely | 1088 Budapest, Bródy Sándor u. 5-7. |
| Vezető | Balogh László (elnök) |
| A Közszolgálati Közalapítvány weboldala | |
A Közszolgálati Közalapítvány a Duna Médiaszolgáltató tulajdonosa, a Magyar Televízió Közalapítvány, a Magyar Rádió Közalapítvány és a Hungária Televízió Közalapítvány, illetve a Magyar Távirati Iroda Tulajdonosi Tanácsadó Testületének jogutódja.
A Magyar Rádió, a Magyar Televízió, a Duna Televízió és a Magyar Távirati Iroda zártkörűen működő egyszemélyes részvénytársaságok nonprofit részvénytársaságokká alakultak, majd 2015-ben Duna Médiaszolgáltató néven egyesültek.[1] A 2010 tavaszán megválasztott országgyűlés új médiatörvényt alkotott, továbbá módosította a közszolgálati média szerkezetét. Az észszerűsítés és a költségmegtakarítás értelmében megszűntek a Magyar Televízió, a Magyar Rádió, a Duna Televízió kuratóriumai, illetve az Magyar Távirati Iroda Tulajdonosi Tanácsadó Testülete. Helyüket a Közszolgálati Közalapítvány vette át.
A Közszolgálati Kódex meghatározza a közszolgálatiság és a közmédiumok szerepét, feladatait és kijelöli működésük legfőbb alapelveit. A dokumentum egységesen határoz meg alapelveket és célokat a Magyar Televízió, a Magyar Rádió, a Magyar Távirati Iroda, és a Duna Televízió működésére vonatkozóan. A kódexben megfogalmazott célok megvalósulását a tizennégy tagú Közszolgálati Testület ellenőrzi.
A Kuratórium nem más, mint a közalapítvány nyolctagú kezelő szerve, melynek feladatait, tevékenységének kereteit a Közalapítvány alapító okirata határozza meg. Munkáját a Kuratórium irodája segíti, valamint az irodán keresztül lehetősége van szakértői segítség igénybevételére. Az Országgyűlés által a Kuratóriumba választható tagok felét a kormánypárti, másik felét az ellenzéki képviselőcsoportok jelölik. A kormány-, illetve az ellenzéki oldalhoz tartozó képviselőcsoportok egymás között állapodnak meg az adott oldal által jelölhető személyekről. Elnökét és egy további tagját a Médiatanács delegálja kilenc évre.
| Név | Tisztség | Delegáló párt, pártszövetség vagy szervezet | Időszak |
|---|---|---|---|
| Balogh László | elnök | Médiatanács | 2010– |
| Debreczeni József | tag | DK | 2019– |
| Ilosvai Gábor | tag | Médiatanács | 2010– |
| Kránitz László | tag | MSZP | 2010–2013, 2019– |
| László Miklós | tag | Fidesz–KDNP | 2010– |
| Silhavy Máté | tag | Jobbik | 2010– |
| Tirts Tamás | tag | Fidesz–KDNP | 2021– |
| Név | Tisztség | Delegáló párt, pártszövetség vagy szervezet | Időszak |
|---|---|---|---|
| Bencze Izabella | tag | Fidesz–KDNP | 2010–2021 |
| Mandur László | tag | MSZP | 2013–2019 |
| Németh Vladimir | tag | LMP | 2010–2019 |
| Varga Szilvia | tag | Fidesz–KDNP | 2010–2024 |
A Közszolgálati Kódex szabályainak érvényesülését a Közszolgálati Testület felügyeli. A testület tizennégy tagú, elnökét soraiból tagjai választják, titkársági feladatait a Közalapítvány irodája látja el. A Közszolgálati Testület a társadalmi felügyeletet biztosítja a közszolgálati médiaszolgáltatók felett.
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (médiatörvény) 1. számú melléklete szerint az alábbi szervezetek külön eljárás nélkül delegálhattak tagot a Közszolgálati Testületbe:
A Hivatal által nyilvántartásba vett szervezetek közül 2017. március 1-jén megtartott csoportonkénti sorsolás alapján az alábbi szervezetek és delegáltjaik kerültek a Közszolgálati Testületbe:
Magyarország települési önkormányzatainak szövetségei, illetve szervezetei
Magyarországgal szomszédos államokban bejegyzett, száz főnél nagyobb taglétszámú magyar kulturális szervezetek
A családok érdekeit védő és képviselő, Magyarországon bejegyzett, az egyesülési törvény hatálya alá tartozó érdekvédelmi szervezetek, amelyek alapszabályából a működési kör országos jellege megállapítható
A fogyatékkal élő személyek Magyarországon bejegyzett, az egyesülési törvény hatálya alá tartozó érdekvédelmi szervezetei, amelyek alapszabályából a működési kör országos jellege megállapítható
Az irodalom, a színház-, a film-, az előadó-, a zene-, a tánc-, a képző- és az iparművészet területén működő, Magyarországon bejegyzett, az egyesülési törvény hatálya alá tartozó szakmai szervezetek, amelyek alapszabályából a működési kör országos jellege megállapítható, és amelyek tagsága elsősorban a felsorolt területeken tevékenységet folytató személyekből vagy szervezetekből áll
Feladatait a 2010. évi CLXXXV. tv. 90. és 91. §-ai határozzák meg, valamint a Közszolgálati Közalapítvány Alapító Okirata.[3]
Feladata a társadalmi felügyelet biztosítása a közszolgálati médiaszolgáltatók felett, a Közszolgálati Kódexben foglaltak érvényesülésének folyamatos figyelemmel kísérése, további feladatait a 2010. évi CLXXXV. tv.97. §-a határozza meg.
A Kuratórium és a Testület tevékenységének támogatása, a Kuratórium és a Testület ügyintéző, ügykezelő és ügyviteli teendőinek ellátása.