Közhasznú társaság
Mai cikkünkben a Közhasznú társaság-ről fogunk beszélni, amely témával az elmúlt években nagy jelentőséget kapott. A Közhasznú társaság egy olyan fogalom, amely vitákat és vitákat váltott ki különböző területeken, a politikától a technológiáig, beleértve a kultúrát és általában a társadalmat is. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Közhasznú társaság-hez kapcsolódó különböző szempontokat, elemezzük mindennapi életünkre gyakorolt hatását, és átgondoljuk a mai világban betöltött relevanciáját. Bármi legyen is az álláspontja a Közhasznú társaság-el kapcsolatban, arra kérjük, hogy folytassa az olvasást, hogy bővítse ismereteit erről a ma oly fontos témáról.
A közhasznú társaság (Kht.) közhasznú tevékenységet rendszeresen végző jogi személy. Közhasznú tevékenység a társadalom közös szükségleteinek kielégítését nyereség- és vagyonszerzési cél nélkül szolgáló tevékenység. A közhasznú társaság üzletszerű gazdasági tevékenységet a közhasznú tevékenység elősegítése érdekében folytathat; a társaság tevékenységéből származó nyereség nem osztható fel a tagok között.
Alapítása
Önálló alapítás
Az alapítás során a társasági szerződésben meg kell határozni a közhasznú társaság által végzett közhasznú tevékenységet és az általa folytatott üzletszerű gazdasági tevékenységet.
Átalakulással
Közhasznú társaság alapítható úgy is, hogy az egyes jogi személyek vállalata, illetve a gazdasági társaság közhasznú társasággá alakul át. Ebben az esetben a közhasznú társaság válik az egyes jogi személyek vállalata, illetve a gazdasági társaság jogutódjává.
A közhasznú társaság a cégjegyzékbe való bejegyzéssel, a bejegyzés napjával jön létre. Az elnevezést – vagy annak „kht.” rövidítését – a társaság cégnevében fel kell tüntetni.
Szervezete
Taggyűlés
A közhasznú társaság taggyűlésének kizárólagos hatáskörébe tartozik az olyan szerződés jóváhagyása, amelyet a társaság a társadalmi közös szükséglet kielégítéséért felelős szervvel köt a közhasznú tevékenység folytatásának feltételeiről.
Felügyelő bizottság
A közhasznú társaságnál felügyelő bizottság létrehozása és könyvvizsgáló választása kötelező. Ha a felügyelő bizottság a közhasznú tevékenység folytatásának feltételeiről kötött szerződés megszegését észleli, köteles haladéktalanul összehívni a közhasznú társaság taggyűlését.
Megszűnése
Közhasznú társaság gazdasági társasággá nem alakulhat át, csak
- közhasznú társasággal egyesülhet
- közhasznú társaságokká válhat szét.
A cégbíróság a közhasznú társaságot – megszűnése esetén – törli a cégjegyzékből, a társaság a törléssel szűnik meg.
Közhasznú társaság jogutód nélkül történő megszűnése esetén a társaság tagjai részére a tartozások kiegyenlítését követően csak a törzsbetétjeik alapításkori értéke adható ki, az ezt meghaladóan megmaradó vagyont közhasznú célra kell fordítani. (például törzsbetétek alapításkori értéke 50 000 Ft, megszűnés idején 100 000 Ft-ja van a kht-nak = csak 50 000-et kell visszaadni, a maradék 50 000 Ft-ot közhasznú célra kell fordítani.
A 2006-os, gazdasági társaságokról szóló törvény hatása a közhasznú társaságokra
A 2006. évi IV. tv. szerint 2007. július 1. után közhasznú társaság nem alapítható. A 2007. július 1-jén a cégnyilvántartásba bejegyzett vagy bejegyzés alatt álló közhasznú társaság 2009. június 30-ig a közhasznú társaságokra irányadó, fent részletezett szabályok szerint működhet tovább.
A közhasznú társaság 2007. július 1-jét követő két éven belül
- társasági szerződése módosításával nonprofit korlátolt felelősségű társaságként működhet tovább,
- más nonprofit gazdasági társasággá alakulhat át, vagy
- jogutód nélküli megszűnését határozhatja el.
Amennyiben nem alakul át, nem szűnik meg 2009. június 30-ig, akkor a cégbíróság a társasággal szemben törvényességi felügyeleti intézkedést alkalmaz, tehát megszünteti.
További információk
- Nonprofit gazdasági társaság, közhasznú társaság és közhasznú szervezet (Magyarorszag.hu)