Közös vállalat
Ebben a cikkben megvizsgáljuk és elemezzük a Közös vállalat-et különböző nézőpontokból és megközelítésekből. A Közös vállalat olyan téma, amely sok ember érdeklődését felkeltette az évek során, és ebben a cikkben ennek fontosságát és relevanciáját fogjuk elmélyíteni a mai társadalomban. A populáris kultúrára gyakorolt hatásától a mindennapi élet különböző területeire gyakorolt hatásáig a Közös vállalat vitákat és reflexiókat váltott ki a különböző szektorokban. Reméljük, hogy ezzel a cikkel teljes és gazdagító betekintést nyújtunk a Közös vállalat-be, így olvasóinknak mélyebb és tartalmasabb megértését biztosítjuk ennek a témának.
 |
Ez a szócikk vagy szakasz elsősorban magyarországi nézőpontból tárgyalja a témát, és nem nyújt kellő nemzetközi kitekintést. Kérünk, segíts bővíteni a cikket, vagy jelezd észrevételeidet a vitalapján. |
A közös vállalat a magyar jog szerint a rendszerváltás előtt a gazdasági társulás, majd a rendszerváltás után a gazdasági társaság jogi személyiséggel rendelkező formája volt. Rövidítése: „kv”.
Története
A gazdasági társulásokról szóló 1978. évi 4. tvr. a jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társulások egyik fajtájaként ismerte el a közös vállalatot.
A rendszerváltás után 1997-től a közös vállalat olyan gazdasági társaság volt, amely a kötelezettségeiért elsősorban vagyonával felel. Ha a vagyona a tartozásokat nem fedezi, úgy a tagok együttesen, kezesként felelnek.
Az új gazdasági törvény kidolgozása közben merült fel, hogy a közös vállalatokat, gazdasági jelentéktelenségük és kis számuk miatt meg kellene szüntetni. Ezt a jogalkotó elfogadta, így a 2006. évi IV. törvény szerint 2006. július 1-jétől új közös vállalat nem alapítható. A már létrejött közös vállalatok a fenti szabályok alapján működhetnek tovább.
Jegyzetek
Források
- 1978. évi 4. tvr. a gazdasági társulásokról
- 1997. évi CXLIV. törvény a gazdasági társaságokról
- 2006. évi IV. törvény a gazdasági társaságokról