Ebben a cikkben a Kék tó, tiszta tó témával foglalkozunk, amely a tudás különböző területein érdeklődés és tanulmányozás tárgya volt. A Kék tó, tiszta tó olyan téma, amely kíváncsiságot és vitát vált ki a szakértők és a rajongók körében, mivel relevanciája túlmutat a földrajzi és időbeli határokon. A történelem során a Kék tó, tiszta tó elemzés és elmélkedés tárgya volt, ellentmondó és gazdagító véleményeket generálva. Ebben az értelemben elengedhetetlen a megértésünk és értékelésünk elmélyítése, hogy megértsük ennek a társadalomra, az eszmék és tudás fejlődésére gyakorolt hatását. Egy kimerítő elemzéssel igyekszünk megvilágítani a Kék tó, tiszta tó legfontosabb szempontjait, feltárva következményeit és lehetséges jövőbeli kilátásait.
Kék tó, tiszta tó | |
Műfaj | magyar komolyzenei dal |
Dallam | Kacsóh Pongrác |
Szöveg | Heltai Jenő |
Hangfaj | moll |
A kotta hangneme | D moll |
Sorok | A Av1 B Av2 |
Hangterjedelem | 1–♭6 1–♭6 4–9 1–8 |
Kadencia | 1 (1) 5 |
Szótagszám | 14 14 14 14 |
A Kék tó, tiszta tó a János vitéz c. daljáték egyik leghíresebb dala. Zenéjét Kacsóh Pongrác, a dal szövegét Heltai Jenő írta. A daljáték Petőfi Sándor János vitéz c. elbeszélő költeményének megzenésítése.
János vitéz visszautasítja a francia királylány kezét, majd – miután megtudja, hogy Iluska meghalt – vándorútra indul, és végül eljut Tündérországba, az élet tavához. Ekkor énekli a dalt, majd bedobja a Bagótól kapott rózsát, mely Iluska sírján nőtt, és Iluska a tóból feltámad.
Videók:
Feldolgozások