Kásán

Ebben a Kásán-nek szentelt cikkben egy lenyűgöző témában fogunk elmélyülni, amely világszerte felkeltette az emberek érdeklődését. Ezen a vonalon fogjuk feltárni a Kásán-hez kapcsolódó legrelevánsabb és leghatásosabb szempontokat, belemerülve annak történetébe, jellemzőibe és jelenlegi kihívásaiba. A keletkezésétől a jelenlegi helyzetéig alaposan elemezzük a Kásán jelentőségét és hatását a különböző területeken. Reméljük, hogy ezen az úton egy átfogó és gazdagító víziót nyújtunk a Kásán-ről, és arra hívjuk olvasóinkat, hogy gondolkodjanak el és tanuljanak meg többet erről az izgalmas témáról.

Kásán
Közigazgatás
Ország Irán
Körzethívószám0361
Testvérvárosok
Lista
Umeå község
Népesség
Teljes népesség304 487 fő (2016)[1][2]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság990 m
Terület21 km²
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 33° 59′ 17″, k. h. 51° 26′ 33″33.988056°N 51.442500°EKoordináták: é. sz. 33° 59′ 17″, k. h. 51° 26′ 33″33.988056°N 51.442500°E
Kásán weboldala
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Kásán témájú médiaállományokat.

Kásán (Kāshān, كاشان, Kasan, Kashan) város Iránban, Iszfahán tartományban. A 2006-os népszámlálás alapján közel 249 ezer fő lakosa volt.

Fekvése

Teherántól 256 km-re, a Nagy Sós-sivatag határán található település.

Leírása

Kásán lakosságának nagyrésze a szőnyegszövésből él. Kásán szőnyegszövő lakosságtól ered állítólag az a legenda is, hogy a napkeleti bölcsek, vagyis a bibliai háromkirályok innen indultak Betlehembe, bár erre semmi bizonyíték sincs, ellenben arról több régi írás is fennmaradt, hogy a városka a Szasszanidák alatt élte fénykorát. Később a szeldzsuk uralom alatt a kerámiaipar központja lett. E városról kapta nevét a Vámbéry Ármin által is emlegetett mázas tégla. Ez az iparág Kasanban ugyan már régen megszűnt, de Iszfahánban újjáélesztették a mázas tégla és csempe gyártását. A város a Szafavidák idején nevezetes volt selyemiparáról is. Hírének elterjedéséről a sivatagok szélén vándorló kereskedőkaravánok gondoskodtak.

1629-ben itt temették el a nagy Abbasz sahot, majd 1642-ben fiát, II. Abbasz sahot is itt koronázták meg.

A várost a 18. században egy nagy földrengés elpusztította, régi fényét azonban már nem nyerte vissza, a romokon új város épült.

Nevezetességek

  • Kásáni bazár - öreg épületei köztük a Borudzserdi-ház
  • Masdzsid-i Dzsomé mecset (Péntek mecset)
  • Masdzsid-i Mejdán mecset - 1463-ban a Timurida dinasztia idején épült. A hagyományos négy ejván és a mihrabfülkék kasi mázastégla díszítése elragadó látványt nyújt.
  • Imamzadeh Habib ibn Musza Mauzóleum - Itt nyugszik Abbasz sah.
  • Rózsakertek - A város rózsakertjei és az itt készült rózsavíz messze földön nevezetesek.
  • Abbasz sah-karavánszeráj -
  • Tepe Szialk - Egy nagy ókori régészeti lelőhely (Tepe, "hegy" vagy "halom") Kashan egyik külvárosában.
  • Fin kert - Irán legrégibb fennmaradt kertje.
  • Tabátabáei-ház történelmi lakóépület
  • Ámeri-ház történelmi lakóépület
  • Abbászi-ház

Jegyzetek

  1. ↑ https://www.amar.org.ir/english
  2. ↑ جمعیت به تفکیک تقسیمات کشوری (perzsa nyelven). (Hozzáférés: 2023. október 29.)

Források