A mai világban a Kádár János (újságíró) téma nagyon fontos és sok ember számára érdekes. A társadalomra gyakorolt hatásától a gazdaságra gyakorolt hatásáig a Kádár János (újságíró) felkeltette a szakemberek és a tudás szerelmeseinek figyelmét. Ahogy a Kádár János (újságíró) különböző oldalait vizsgáljuk, felmerül az igény annak hatókörének és lehetőségeinek, valamint kihívásainak és vitáinak megértésére. Ebben a cikkben a Kádár János (újságíró) alapos és éles pillantást vetjük, azzal a céllal, hogy gazdagítsuk a vitát és elősegítsük a témával kapcsolatos jobb megértést.
Kádár János | |
Született | 1908. december 24. Marosvásárhely |
Elhunyt | 1990. június 26.[1] Marosvásárhely |
Állampolgársága | román |
Foglalkozása | újságíró, szerkesztő |
Kádár János (Marosvásárhely, 1908. december 24. – Marosvásárhely, 1990. június 26.) magyar újságíró, szerkesztő.
Középiskolai tanulmányait szülővárosában a Református Kollégiumban végezte (1926). Mint nyomdász lett szakszervezeti és munkásmozgalmi lapok munkatársa. A Székelyföldi Népakarat (1934), ennek betiltása után a Székelyföldi Hírlap felelős szerkesztője, a Magyar Dolgozók Szövetsége (MEDOSZ) Új Szó című hetilapjának munkatársa és technikai szerkesztője (1935–36), a 6 Órai Újság és a Fodor István-féle Krónikás füzetek című helytörténeti sorozat munkatársa. Szövetkezeti tisztviselő (1941–44), a második világháború után a kolozsvári Népvédelem és a Salamon Ernő Athenaeum munkásszínpadának vezetője (1945–47), a Magyar Népi Szövetség (MNSZ) szervezője (1948–52), majd a marosvásárhelyi Vörös Zászló és Steaua Roșie kiadóhivatali igazgatója, néptanácsi aktivista.