Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Joghurt-et, kitérve annak fontosságára és a mindennapi élet különböző területein gyakorolt hatásaira. A Joghurt alapvető szerepet játszik a mai társadalomban, mivel a személyes döntésektől a kormányzati politikákig mindenre hatással van. A szövegben végig mélyrehatóan megvizsgáljuk az emberek életére gyakorolt hatását, valamint relevanciáját a szakmai és tudományos világban. Elemezni fogjuk az idők folyamán bekövetkezett fejlődését és a technológiai és kulturális fejlődésre gyakorolt hatását is. Átfogó és kritikus megközelítéssel ennek a cikknek az a célja, hogy átfogó és teljes képet adjon a Joghurt-ről, lehetővé téve az olvasó számára, hogy világosabban megértse annak fontosságát és hatókörét a mai társadalomban.
Joghurt | |
![]() | |
Alapanyagok | tej |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Joghurt témájú médiaállományokat. |
A joghurt kissé besűrített, 5% zsírtartalmú tejből, egyedi baktériumtenyészettel, úgynevezett joghurtkultúrával történő beoltás után, alvasztással készített tejtermék. Színe hófehér, aromája jellegzetes. Régi magyar neve – tarhó.
A joghurt készülhet házilag és ipari gyártással is, mindkét esetben baktériumkultúrát használnak. A joghurtkultúrával beoltott tejet 6-8 órán keresztül körülbelül 42-46 Celsius-fokos hőmérsékleten tartják, ugyanis a baktériumok eme hőmérsékleten szaporodnak a leggyorsabban. A kész joghurt kialakulásában két baktériumtörzs, a Lactobacillus bulgaricus és a Streptococcus thermophilus vesz részt.
A joghurthoz felhasznált tejet pasztörizálják, mert ez az eljárás biztosítja, hogy a tej joghurttá érlelésének az ideje alatt csak a joghurtkultúra baktériumai szaporodnak el, a tejben lévő egyéb szennyező és káros baktériumok viszont nem. Az érlelési folyamat alatt a baktériumok a tejcukor egy részét tejsavvá alakítják át, a fehérje pedig megalvad.
Az élő joghurtkultúrával készült joghurt regenerálja a bélflórát,[1] s így fontos szerepet játszik az emésztésben. Egyes népszerű nézetek szerint a tejtermékek, köztük a joghurt káros hatásúak[2][3][4] (ezek általában áltudományos, ezoterikus oldalakról származnak, ahol nélkülöznek mindenféle szakmaiságot és forrásjelöléseket), más nézetek szerint viszont alapos kutatások által igazolt állításokról van szó.[5][6][7]