Jelenkori magyarországi országgyűlési választások
Országgyűlési választások eredményei (1990–2006)
Választási eredmények kivetítése 2006-ban
Magyarország államformája 1989. október 23. óta alkotmányos parlamentáris képviseleti demokrácia. A politikai rendszert a rendszerváltás során, 1989-ben nyugatnémet mintára hozták létre. Eszerint a magyar parlament egykamarás, az Országgyűlést négy évente parlamenti választások során választja a nép. Az Országgyűlés hozza meg a törvényeket, és 2/3-os többséggel módosíthatja az alkotmányt.
A választásokon a politikai pártok képviselőjelöltjei ill. független jelöltek indulnak. Az Országgyűlésben a választásokon mandátumot szerzett képviselők kapnak helyet. A választásokon legtöbb mandátumot elért pártok tárgyalásokat kezdenek egymással, hogy létrehozzanak egy több mint 50%-os parlamenti többséget, amely azután megválasztja a miniszterelnököt. A miniszterelnök hozza létre ezután az Országgyűlésnek felelős kormányát. A miniszterek a Parlamentben interpellálhatók, de a minisztert csak a miniszterelnök mozdíthatja el hivatalából. Az Országgyűlés csak a miniszterelnöktől vonhatja meg a bizalmat, s ezzel a teljes kormány megbízatása megszűnik (konstruktív bizalmatlansági indítvány). Szintén az országgyűlés választja meg Magyarország köztársasági elnökét.
A választások eredményei
Az 1990-es választás
Mandátumeloszlás
Az első fordulót március 25-én, a másodikat április 8-án tartották. A megjelenési arány országosan az első fordulóban 65,11%, a másodikban 45,54% volt. A listás szavazás során hat párt lépte át a parlamentbe jutáshoz szükséges 4%-os küszöböt. A második fordulóban kizárólag egyéni választókerületi jelöltekre lehetett voksolni.
Az 1994-es választás
Mandátumeloszlás
Az első fordulót május 8-án, a másodikat május 29-én tartották. A megjelenési arány országosan az első fordulóban 68,92%, a másodikban 55,12% volt.
Az 1998-as választás
Mandátumeloszlás
Az első fordulót május 10-én, a másodikat május 24-én tartották. A megjelenési arány országosan az első fordulóban 56,26%, a másodikban 57,01% volt.
A 2002-es választás
Az első fordulót április 7-én, a másodikat április 21-én tartották. A megjelenési arány országosan az első fordulóban 70,53%, a másodikban 73,51% volt. Az első fordulóban az 5%-os parlamenti küszöböt három lista haladta meg: az MSZP (42%), a Fidesz-MDF (41%), és az SZDSZ (5,5%). Kiesett négy év után a MIÉP (4,6%), nem került be, de állami támogatásban részesült (a 2006-os választásokig): a Centrum (3,97%) és a Munkáspárt (2,16%). Kiesett (és aztán szét is) az FKGP (0,79%), értékelhetetlen eredményt ért el az Új Baloldal (0,08%).
A mandátumok pártok közötti megoszlása 2006-ban
A 2006-os választás
A választások első fordulóját április 9-én, a második fordulót április 23-án rendezték. Mindkét forduló az MSZP győzelmével zárult. Az első fordulóban a részvételi arány 67,83% volt, míg a második fordulóban a választópolgárok 64,39%-a jelent meg.
A 2010-es választás
A választások első fordulóját április 11-én, a második fordulót április 25-én rendezték. Mindkét forduló a Fidesz-KDNP győzelmével zárult. Az első fordulóban a részvételi arány 64,20% volt, míg a második fordulóban a választópolgárok 46,64%-a jelent meg.
A 2014-es választás
Ez volt az első választás, amit a 2012. január 1-jével hatályba lépett új alaptörvény rendelkezései szerint tartottak meg. A választást április 6-án rendezték, a Fidesz-KDNP győzelmével zárult. A részvételi arány 61,24% volt.
Parlamenti mandátumok választások utáni megoszlása pártok szerint 2014-ben
Párt neve |
Egyéni képviselők száma |
Listás mandátumok száma |
Összes mandátum
|
száma |
százalék
|
Fidesz–KDNP |
96 |
37 |
133 |
66,83
|
MSZP–EGYÜTT–DK–PM–MLP |
10 |
28 |
38 |
19,10
|
Jobbik |
0 |
23 |
23 |
11,56
|
LMP |
0 |
5 |
5 |
2,51
|
Összesen |
106 |
93 |
199 |
100
|
|
A 2018-as választás
A választást április 8-án rendezték, a Fidesz-KDNP harmadszori győzelmével zárult. A részvételi arány 70,22% volt.
Parlamenti mandátumok választások utáni megoszlása pártok szerint 2018-ban
Párt neve |
Egyéni képviselők száma |
Listás mandátumok száma |
Összes mandátum
|
száma |
százalék
|
Fidesz–KDNP |
91 |
42 |
133 |
66,83
|
Jobbik |
1 |
25 |
26 |
13,07
|
MSZP–Párbeszéd |
8 |
12 |
20 |
10,05
|
DK |
3 |
6 |
9 |
4,52
|
LMP |
1 |
7 |
8 |
4,03
|
MNOÖ |
0 |
1 |
1 |
0,50
|
Független |
1 |
0 |
1 |
0,50
|
EGYÜTT |
1 |
0 |
1 |
0,50
|
Összesen |
106 |
93 |
199 |
100
|
|
A 2022-es választás
A választást április 3-án rendezték, a Fidesz-KDNP negyedik győzelmével zárult. A részvételi arány 70,21% volt.
Parlamenti mandátumok választások utáni megoszlása pártok szerint 2022-ben
|
Az alakuló Országgyűlés összetétele
1990–1994:
|
|
1994–1998:
|
|
1998–2002:
|
|
2002–2006:
|
|
2006–2010:
|
|
2010–2014:
|
|
2014–2018:
|
|
2018–2022:
|
|
2022–2026:
|
10
|
6
|
15
|
10
|
5
|
10
|
1
|
6
|
1
|
117
|
18
|
|
|
Listás szavazatok és mandátumok aránya
A magyar választási rendszer ún. vegyes rendszer, ebből adódóan a győztes pártnak (pártszövetségnek) a pártlistákra leadott szavazatok arányánál több mandátuma lesz. A győztes pártok felülreprezentációja mértéke sok mindentől függ (pl. egyéni jelöltek teljesítménye, a többi párt megosztottsága, győzteskompenzáció stb.), de az aránya az eddigi összes választáson nagyobb volt, mint 1.
Év
|
Pártlista
|
Listás szavazatok aránya
|
Mandátumok aránya
|
Győztes párt felülreprezentációja (1 = arányos eredmény, 2 = arányos eredmény kétszerese)
|
1990 |
MDF |
24,73% |
42,75% |
1,72
|
1994 |
MSZP |
32,99% |
54,15% |
1,64
|
1998 |
Fidesz |
29,48% |
38,34% |
1,3
|
2002 |
MSZP |
42,05% |
46,11% |
1,09
|
2006 |
MSZP |
43,21% |
49,20% |
1,14
|
2010 |
Fidesz-KDNP |
52,73% |
68,13% |
1,29
|
2014 |
Fidesz-KDNP |
44,87% |
66,83% |
1,48
|
2018 |
Fidesz-KDNP |
49,27% |
66,83% |
1,35
|
2022 |
Fidesz-KDNP |
54,10% |
67,84% |
1,19
|
Lásd még: Többletmandátum
Kapcsolódó szócikkek
Jegyzetek
- ↑ Az országgyűlés összetétele
- ↑ Országgyűlési képviselők választása 2018
- ↑ Parlament - Bevezetés"Az Országgyűlésben függetlennek kell tekinteni azokat a képviselőket, akik nem csatlakoznak valamely frakcióhoz. Így a független képviselő az, aki a választásokon független jelöltként indult, de az is, aki bár valamely párt jelöltjeként szerzett mandátumot, de egyedül van, vagy többen vannak ugyan, de ahhoz kevesen, hogy frakciót alakíthassanak. Ezek a képviselők természetesen képviselhetik a pártjukat az Országgyűlésben és parlamenti munkájukat ennek jegyében szervezhetik meg."A "függetlenség" az Országgyűlés gyakorlatában tehát elsősorban nem a politikai jellegre utaló minősítést, hanem "ténykérdés": a képviselő tagja-e egy frakciónak vagy nem. (Volt olyan képviselő is, aki a választásokon "független" jelöltként indult, mégis belépett valamelyik párt képviselőcsoportjába.) A házszabályi rendelkezések értelmében független képviselőnek kell tekinteni azt, aki kilépett a frakcióból, vagy akit a frakció kizárt tagjai sorából. Más képviselőcsoporthoz csak hat hónap elteltével csatlakozhat."
- ↑
- ↑ Szánthó Miklós: A választás hálójában Archiválva 2018. április 19-i dátummal a Wayback Machine-ben - Mandiner, 2018. április 19.
Források